Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása
Hulladékok anaerob rothasztása II A kétlépcsős rothasztás előnyei : 1. kisebb tartánytérfogat, 2. csak az első lépcső fűtése szükséges, 3. az első lépcsőből elfolyó iszapvíz a második tartányba kerül, ennek nyugalomban lévő tömege miatt az elfolyó iszapvíz sokkal tisztább, 4. a leeresztett finom iszap semmi esetre sem tartalmazhat még ki nem rothadt iszapot. Egy a fenti elvek alapján megtervezett kísérleti rothasztóberendezésnél elért eredmények a következők : A rothasztóberendezés első lépcsője 7,6 m 3 térfogatú, a második 5,7 m 3. Az első lépcsőben 7—8 napig maradt a naponta háromszor bevezetett iszap. Gyakorlatilag a gázfejlődés 90%-a itt állt elő, és a zsíranyagok 90%-a itt bomlott le. A második lépcső mégsem mellőzhető, mert az előrothasztóból, azaz első lépcsőből kikerülő iszap még nem szagtalan és nem vízteleníthető jól. A fejlődő gáz összetétele : 64% CH 4, 28% CO.,, 3,4% H 2, 4,3% N. A gázmennyiség náponként és lakosonként 11,4 1, amelyből 10,2 1 az előrothasztóban fejlődik. A második lépcsőül használt rothasztót nem érdemes lefedni, sőt nyitott földmedencék is megfelelnek. Csak az első lépcsőt kell fűteni. Egy másik, több lépcsőben rothasztó kísérleti berendezés vizsgálatánál azt tapasztalták, hogy a torbakapcsolt első két rothasztó-tartányban a zsírtartalom felszaporodott, nem állt elő iszapvíz. Az utolsó tartányból oltóiszapot vezetnek a bevezetésre váró friss iszaphoz ; ha а ^д -érték mégis süllyed és habzás lép fel, nagyobb mennyiségű oltó-iszapot adagolnak az első tartányba. Az első három lépcső iszapját mammut-szivattyúval keverik, de levegő helyett gázt használnak. Meginduláskor már 17 nap múlva jóminőségű iszapot lehetett a szárítóágyakra leengedni. Szovjet kísérlet szerint a mineralizációs modulus, amely az egylépcsős rothasztásnál 2,38, a kétlépcsős rothasztásnál 2,8-ra növelhető. 1 Ennek oka abban keresendő, hogy a jelenlevő cellulóza is részben már a rothadás áldozatául esett. Amíg ugyanis az a- és a h emi-cellulóz a aránya a nyers iszapban 1 : 2 volt, a kirothadt iszapban az arány 1:1. A termofil és mezofil rothasztás 2 kombinációjával végrehajtott kísérleteknél az első lépcsőben 50 C-fokos, a második lépcsőben 28—30 C-fokos rothasztást alkalmaztak. Az első lépcsőben a rothadás 5 nap alatt, második lépcsőben 7 nap alatt zajlott le. Fontos feltételek : vízben niinél szegényebb anyagot kell adagolni, a bevezetés előtt az iszapot elő kell melegíteni és kirothadt iszappal keverni, a termofil rothasztót keverővel kell ellátni. A gázfejlődés (mértéke, minősége) • Egy 1927-ből származó közlés szerint az angliai Exeter-ben 1896-ban fogták fel először az iszapgáz egyrészét és fel is használták. Ezután a Massachusetts-i St. Lawrence kísérleti állomás foglalkozott a kérdéssel. Az általuk vizsgált iszapgáz metántartalma 75,2—78,9% volt ; a mennyiség az évszakok 1 Ha a rothasztott anyag szárazanyagának ásványi tartalmát l-nek vesszük, és az ásványi és szervesanyag közötti arány 1 : x, a kirothadt iszapban pedig 1 : y, az yjx hányados a mineralizációs modulus, amely annál jobb, minél nagyobb I-nél. s A 6—12 C-fokon végbemenő rothasztást kriofilnok, 12—40 C-fokon mezofilnek, 40-—65 C-fokon termofilnek nevezik.