Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

Hulladékok anaerob rothasztása II A különböző körülmények, de főleg a metán-baktériumok szigorúan anaerob volta, miatt csak nehezen előállítható tiszta baktérium-tenyészettel végrehajtott kísérletek Liebmann természeti észleléseit mindenben beigazolták. Megállapították, hogy a metán-baktériumok csak csekély kénhidrogénkoncentrációt bírnak el, hogy mellettük inás baktériumfajták csak csekély mértékben szaporodhatnak el, tehát bizonyos mértékű kizáró jellegük van. hogy a levegőt egyáltalában nem bírják, sokkal kevésbbé, mint bármely eddig ismert anaerob-baktérium, hogy csak bizonyos, eddig fel nem derített spóraszerű képződményeik maradnak meg levegőn, és végül, hogy a metánbaktériumok egyes fajtái alacsony hőmérsékleten is folytatják életműködésüket.. A metánfejlődés szempontjából elsőrendűen fontos a metán-baktériu.mok anyagcsere-fiziológiája. Különböző kutatók egyértelműen megállapították, hogy a metánbaktériumok a szénsavat hidrogén jelenlétében metánná redukálják. Ezek szerint mind szénsavra, mind hidrogénre szükség van. A szénsav-termeléshez, azaz a zsírsavak, alkoholok és ketonok megbontásához azonban más baktériumok is szükségesek. • > Ha egy új szennyvíz-iszaprothasztó berendezést üzembehelyeznek, elsősorban is savanyú erjedés áll elő, melynek során széndioxid keletkezik, és csak hónapok után indul meg lassan a metánfejlődés. A már bedolgozott berendezésben a szénsavképződés és a metánfejlődés párhuzamosan folyik le : a két folyamatnak egyensúlyban kell lennie. Végeredményben tehát a szerves anyag lebomlása két szakaszban játszódik le. Az egyik a savas erjedés, amelynek során szénsav keletkezik, a másik pedig lúgos közegben metánt termel. Az együttes kémhatás gyengén alkalikus. A mondottak értelmében újabban azt ajánlják, hogy a szénsav- és metánfejlődés egyensúlyának ellenőrzésére necsak a ря-értéket állapítsák meg, hanem a szabad szerves savak és sóiknak mennyiségét is. Általában a szabad szerves savak és azok sóinak koncentrációja ne emelkedjék 2000 mg/l fölé. A savak mennyiségének csökkentése azonban nem történhet semlegesítéssel, hanem csak hígítással. A metánfejlesztő baktériumok szaporodása a tiszta kultúrákkal végzett kísérletek tanúsága szerint igen lassú. Ezt a gyakorlat is igazolja. Felmerült ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy milyen módon lehetne megnövelni a baktériumok szaporodásának sebességét. Hosszas kísérletek után rájöttek, hogy állati hormonok nyomokban is nagymértékben megnövelik a szaporodás sebességét, éspedig 7—8-szorosra. A legjobban bevált a mének vagy terhes kancák vizeletéből készült hormon-készítmény, sőt maga a vizelet is gyakran gyorsító hatást vált ki. Az állati hormonon kívül az élesztőkivonatnak is hasonló hatása van, éspedig már a szárazanyag 0,1%-ának megfelelő menynyiségben. Mint minden biológiai folyamatnál, az anaerob-rothasztásnál is nagy szerepe van a hőmérsékletnek. Gyakorlati és kísérleti megállapítások szerint a szerves anyag lebomlása anaerob körülmények között, metánfejlődés mellett + 6 és 55—60° С között folyik le. A részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a szerves anyag lebomlása és így a gázfejlődés is a hőmérséklet emelkedésével növekszik. A már ismertetett négy baktérium közül a methanosarcina kedveli az alacsony hőmérsékletet, míg a methanococcus Mázéi inkább a magasabb hőmérsékleten lefolyó rothasztásnál található nagyobb számmal.