Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - VII. Trummer Árpád: Víztározási lehetőségek a felső Zagyva és a Tarna völgyében

Tarozás a Zagyva vízgyűjtőjében öntözőcsatorna esetén 5100—6700 Ft, és így az első megoldás általában olcsóbb, mint a második. (Itt a szerző megfeledkezik a szivattyúzás évenkint visszatérő üzemköltségeinek számbavételéről, illetve annak tőkésítéséről, ami a mérleget valószínűleg a gravitációs megoldás felé billentené.) A Tarna vízrendszeréréi kedvezőbb a helyzet. Itt közvetlenül a siroki alsó völgyelzárástól Aldebrőig 13 km hosszú szakaszon 1200 ha öntözhető, Kál és Kápolna községek alatt pedig további 2000 ha. Ehhez 1,7 m

3/sec-nyi vízmennyiség volna szükséges, aminek a vezetése a mederben hektáronkint 380 Ft, külön csatorna esetén 1150 Ft többköltséget okozna a 2470 Ft-ra rugó víztározási befektetésen felül. A mérleg tehát a következőképpen alakul : mederben való vezetésnél: 2470 + 380 + 2600 Ft = 5450 Ft, gravitációs (csatornás) vezetésnél: 2470 + 1150 + 1700 = 5320 Ft lenne az egy hektárra eső befektetés költsége. A külön öntczőcsatorrf

s megoldás itt még abban az esetben is kedvezőbb, ha a szivattyúzás évi üzemi költségének tőkésítését nem vesszük figyelembe. * * * A tanulmány mindenesetre rávilágított arra a tényre, hogy a Zagyva és Tarna vízgyűjtőjében való tározásokat az öntözések szempontjából nem szabad utópiának tekinteni, és arra, hogy az öntözővíz-beszerzésének ez a módja a Mátravidéken életrevaló, bár a költség szempontjából ma még nem teljesen időszerű. A szerző vizsgálatai értékes adatokat szolgáltatnak az öntözések országos távlati tervének elkészítéséhez. Kívánatos volna, hogy mird a Bükk-hegység, mind a Dunántúl dombvidékének víztározási lehetőségeit hasonló vizsgálatok derítsék föl, hogy azokra nézve is teljes képet alkothassunk magunknak. Sajnálatos, hogy a szerző a tározásokkal kapcsolatos vízerőhasznosítással nem foglalkozott, noha viszonyaink közt ez is figyelemre méltó lenne. Tarnál 1500—2000 LE, Sirok alatt pedig 1700—2500 LÉ volna a hasznosítható állandó vízierő, külön öntözőcsatornák építése esetén pedig az esés megnövelésével még ennél is több. A Zagyva vízierejével termelt elektromos áramot a közeli lőrinci villamos erőmű hasznosíthatná, a Tarna mentit pedig Eger vidékén lehetne kedvezően értékesíteni. ,