Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - II. Csehidi Géza: A vízrajzi szolgálat és kutatásügy a Szovjetunióban

.-I Szovjetunió vízrajzi szolgálata 77 másokhoz gyakran nagyobbszámú mérce tartozik és állandó, legalább 2-tagú főfoglalkozási! észlelőszemélyzetük van (legalább egyikük megfelelő szakképzettséggel). Az egyszerűbb vízmérceészlelési helyek és meteorológiai megfigyelő helyek ó' osztályba vannak sorozva. Az 1944. évben kiadott észlelési utasítás tartalmazza >az egyes osztályokba sorolt állomások állal végzendő feladatok pontos felsorolását és az észlelések végrehajtási módját.. A vízmérceadatok kezelésének megkönnyítése érdekében az észlelési helyeket földrajzi elnevezésükön kívül számokkal is megjelölik. Ezeknek a számoknak a segítségével a megfelelő. átnézeti térkép alapján könnyen megállapítható bármely vízmérceállomás helye. A nyilvántartás e különleges módja a Szovjetunió nagy területe miatt sziiksé es. A térképlapok megjelölése a mi katonai térképeink számozásához hasonlóan történik. A Szovjetunió területét a délkörökkel és szélességi körökkel négyszö ekre osztják. A négyszögek rövidebb oldala 4 szélességi fokkal, a hosszabb oldala pedig 6 hosszúsági fokkal egyenlő. Az ennek a beosztásnak megfelelő sorokat 1—9 közötti számozással jelölik, míg az oszlopok számozása 30-tól fiO-ig terjed. Az említett négyszögeket 4 közepes, illetve 96 kis négyzetre osztják. A kis négyzetek sorszáma a négy lapnegyednek megfelelően 1—24, 26—49, 51—74 és 76—99. (A 25, 50 és 75-ös szám kimarad.) Az egyes kis négyzetekben levő vízmércék ezután 1—9 sorszámot kapnak. Végeredményben a Szovjetunióban minden fontosabb vízmércének 6 számjegyből álló száma van. Az első három számjegy jelzi a vonatkozó földrajzi szélességet és hosszúságot, a 4. és 5. szám a megfelelő kis négyzetet és az utolsó a kis négyzetben nyilvántartott vízmérce sorszámát. Az ismertetett jelölési mód nagymértékben megkönnyíti az észlelési adatok nyilvántartását és nagyon bevált a rádión vagy táviratilag leadott jelentéseknél, továbbá az előrejelzéseknél is. IRODALOM: Bikov, Г. D.: Gidrometrija (Vízmérés), Moszkva, 1949, 463 old. Karpinszkij, V.: Как upravljajetszja nasa sztrana, Országunk igazgatása) Moszkva, 1950, 48 oldal. Polyákov, В. V.: Gidrologicseszkij analiz i raszcsoti (Hidrológiai analízis és számítások) — Moszkva, 1946, 480 oldal. Lyvovics, M. I.: Gidrologicseszkije isszljedovanija v SzSzSzR (Hidrológiai kutatások a Szovjetunióban) — Meteorologija i Gidrologija, 1948 — 5. szám. Velikanov,-M. A. Tridecet godina szovjetszke hidrologije (A szovjet hidrológia harminc éve.) — Hidrometeoroloski Glasnik, Beograd 1948 — 2. szám. Lyvovics, M. I.: О zadacsah gidrologii v csetvjortoj pjatiljetke. — (A negyedik 5 éves terv vízrajzi feladatai). — Meteorologija г Gidrologija, 1946—1. szám.