Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - II. Csehidi Géza: A vízrajzi szolgálat és kutatásügy a Szovjetunióban
74 С sell! (Ii Géza építésével és a vízellátással kapcsolatos kérdésekben is. Az árvízi előrejelzés tanulmányozása a már említett központi szerveken kívül még a kievi hidrológiai obszervatóriumban is folyik. A laboratóriumi vizsgálatokat nagyban hátráltatja az, hogy az Állami Vízrajzi Intézet épülő nagy kísérleti központja még nem készült el, és így a munka csupán a meglévő kisebb laboratóriumokban folyik. A laboratóriumi munka különösen a jégviszonyok tanulmányozására összpontosul. A figyelmet elsősorban a vízierőtermelésben a jég által okozott nehézségek elhárításának szentelik. A szovjet hidrológiát a nyugati irányzatokkal szemben elsősorban az jellemzi, hogy nem törekszik túlságosan sűrű megfigyelőhálózat kiépítésére, hanem az állomásokat úgy helyezi el, hogy a kapott észlelési eredmények egy-egy vízvidékre általánosíthatók legyenek. Egyidejűleg megoldották és az elméleti kutatások alapján tökéletessé tették a hidrológiai adatok térben és időben való interpolálását. Különösen kiemelendők a különböző vízrajzi és meteorológiai értékek ábrázolására készített térképek, mint pld. a fajlagos lefolyást a tavaszi árhullám idejét, a párolgás nagyságát stb. feltüntető térképek, amelyek igen fontos segédeszközei a vízgazdálkodási tervezésnek. Az 1. és 2. ábrán az évi átlagos fajlagos lefolyást, valamint a párolgás mennyiségét feltüntető térképből mutatunk be egy-egy részt. Hazai viszonyaink között a hasonló térképek összeállítása és alkalmazása egyaránt nehézségekbe ütközik, mert hazánk viszonylag kis területén a megkívánt pontosságú térképek megszerkesztése — különösen a sokkal változékonyabb időjárási viszonyok miatt — nagyon bonyolult feladat. Jelenleg a vízrajzi és meteorológiai szolgálat irányítását és vezetését az egész Szovjetunióra kiterjedő hatáskörrel a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Hidrometeorológiai Főigazgatóság látja el. A külső szolgálatot: a helyi észlelő- és megfigyelőállomások irányítását, fenntartását és új észlelési állomások építését az egyes köztársaságokban, kerületekben vagy ki elölt területeken működő hidrometeorológiai Igazgatóságok végzik el. A hidrológia tudományos kérdéseival az Állami Hidrológiai Intézet és a hatáskörébe tartozó tudományos intézetek foglalkoznak. A szolgálat megoszlását vázlatosan a 3. ábra tünteti fel. A szolgálat feladatai: 1. tájékoztatást adni az időjárási, vízjárási és földmágnességi viszonyokról, 2. elkészíteni a vízjárás alakulására vonatkozó hosszú és rövididejű előrejelzéseket és figyelmeztetést adni az esetleg fenyegető veszélyekről, 3. nyilvántartani és feldolgozni a vízrajzi ós meteorológiai adatokat, 4. különköző kiadványokban közreadni a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó észlelések eredményeit, leírásokat, térképeket és egyéb tervezési adatokat. A Szovjetunió területére vonatkozó vízrajzi adatokat a következő kiadványok tartalmazzák: 1. Az Állami Vízrajzi Intézet kiadásában megjelenő „A Szovjetunió vízkészleteinek kézikönyve (Szpravocsnik po vodnim reszurszam SzSzSzR), mely a nagyobb vízgyűjtőterületek összes vízügyi vonatkozású adatát és tudnivalóit foglalja össze. (Pl.: A Felső-Volga és az Oka medencéje, A Közép-Volga vidék, A Doni-medence stb.) A kézikönyvek tartalmazzák a területre vonatkozó vízügyi szakirodalom teljes jegyzékét is. 2. A folyók vízá • airól az Évkönyvek tájékoztatnak (Szvegyenyija ob urovnyej. 1881 óta jelennek meg és közlik a fontosabb vízmércék napi középvízállását. 1936 óta