Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

46 A vízsebesség számítása Ezt III.-ba, ill. (9)-be helyettesítve (31,0 + 27,6 log R)]fRJ (28) az Agroszkin-féle képlethez (17) azonos alakú eredményre jutunk . A 27. kifjjszést a fenti L, M ós N képlétbe helyettesítve M' N' és L' v = 32,3 i?

0'

7

6, </

0'

5 v = 46,1 ií

0'

6

3, <7°>

5, v = 31,7 Л

1'

0

2, </

0'

5, 1,1 < R < 15,6 m közötti érvényességgel ha R > 15,6 m ha R < 1,1 m Ezek a képletek igen közel állanak Hermanek fentebb ismertetett képleteihez (20), csupán a középmélység helyett szerepel bennük a hidraulikus sugár és az érvényességi határok tolódtak el kissé. Használatukat azonban a 28. képlet feleslegessé teszi. Ha mesterséges csatornákra és vezetékekre akarjuk használni Bretting L, M ée N képletét, az t érdességi tényezőt kell ismernünk. Ehhez azonban nincs szükség új kísérletekre, mert egyszerűen átszámíthatjuk az ismert képletek érdességi tényezőit. Láttuk például, hogy Manning szerint M = - = n 25,84 amibő 1 t = (25,84 n)

6 Ha hasonlóan átszámítjuk az ismertebb képletek érdességi tényezőit, a 21. ábrát kapjuk, amelyen, Nikuradse kísérleti eredményeit véve összehasonlítási alapul, ki vannak jelölve ezeknek a képleteknek + 5% tűréssel számított érvényességi határai is. Bretting az irodalomból ismert, jobbára tapasztalati képletek érvényességi határainak megállapításával rendet teremtett az eddigi kaoszban. Kimutatta, hogy bizonyos megengedett tűréssel, meddig használható az egyik képlet és meddig a másik. De rámutatott arra is, hogy az —= /(i?/e) és az —— f{Rejw) 4 У гр 4 Yyj görbe az L, M és N, ill. В és D egyenesek helyett más, tetszésszerinti vonalakkal is helyettesíthető. A sebességi képletek száma tehát végnélkül szaporítható, csupán az érvényességi határok lesznek minden esetben mások. 21. ábra. Néhány sebességi képlet érvényességi tartománya a viszonylagos érdesség függvényében. Fig. 21. Variation de la résistance de frottement en fonction de la rugosité relative suivant Nikuradse et les limites de validité des formules de Bazin et de Kutter admettant une tolérance de 5 %. (D'apiès M. Bretting).