Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

32 A vízsebesség számítása sokkal nagyobb a háromszögszelvény ellenállása, és ennél is nagyobb -az ellenállás trapézszelvény esetében. Kirschmer a jelenséget a szekundér áramlásokkal magyarázza

4

0. A 15ja képletet ilyen alakban írhatjuk: ^ = C + (15/c) ahol С értéke valószínűleg a szelvény alakjától függő állandó, míg t az érdességet kifejező hosszmérték. A két paraméter megállapítására nincs elegendő kísérleti adatunk, de AGEOSZKIÍST professzor szerint felhasználhatjuk erre a célra A régebbi adatokat is, ha a fenti kifejezést а с = У'2д[

гр általános képletbe helyettesítjük

4

1. E szerint с = \Yg\c + 4 log^ = 4 ]f¥g (C - log e + log R) vagy К = С' - log г jelöléssel с = 17,72 (

К + logÄ) (17) Mivel másrészről írhatjuk hogy с = —Ry n (18) ahol n a Ganguillet—Kutter-íé\e érdességi tényező; у pedig ismeretlen változó (mint láttuk, Strickler—

Manning szerint x/

6, Forchheimer szerint 1/

5), ha a hidraulikus sugár R = 1, (17) ill. (18)-ból с = 17,72 К =n amiből К =1 17,72 n (17/«) Ezen az alapon számította Agroszkin professzor a II. táblázatot, amelyet a moszkvai Viljamsz-intézet nagyszámú mérési adat feldolgozásával igazolt. 40 KI-RSCHMER,OTTO, Prof.: Reibungsverluste in Rohren und Kanälen. Die Wasserwirtschaft, 39. évf. 8. szám. — Stuttgart, 1949. KIRSCHMEK, OTTO

, Prof.: Pertes de charge dans les conduites forcées et les canaux découverts. Revue Générale de l'Hydraulique 15. évf., 51. szám. — Paris, 1949. 41 AGROSZKIN, J. J. prof.: Raszcsetnaja formula dlja koefficienta Chézy „С". (A Chézy-képlet „c" együtthatójának számítása.) Oidrotechnicseszkoje Sztroityelsztvo, 18. évf. 2. szám. Moszkva, 1949.