Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

28 A vízsebesség számítása Végeredményben ПГт-Ш Ut c]fRj = lß (14) s vagy d ahol «

t az érdességtől függő számállandó és s a víztükör szélessége, amely helyett csőszelvények esetében a d átmérő helyettesítendő a képletbe. A Strickler-képlettel összehasonlítva, a egyenlőségből azt látjuk, hogy a számállandók különbözőségétől eltekintve mindkét képlet nevezőjében egyformán egy hosszúság dimenziójú mennyiség szerepel. De míg Stricklernél a állandó szám és t a hordalék szemnagysága szerint változó mennyiség, Lángnál u

f változó értékű szám, és az s víztükörszélesség a mindenkor pontosan ismert adat. A fenti egyenlőségből 1к = Ш * 1 k°/s Az sIR = q) kifejezést Lang alak-tényezőnek ( Form-Füllungskoefficient) nevezi. Ezzel a helyettesítéssel а, (14) képlet így írható «' = í7=rpj (14/«> hJcp Látjuk, hogy Lángnak sem sikerült igazán általános érvényű elméleti képletet felállítania. Stricklemél az átlagos szemátmérő megválasztása jelenti a bizonytalanságot; Lang képlete szerkezetileg finomabb, mert a szelvény alakjának a sebességi tényezőre való befolyását is figyelembe veszi, de helyette a

t értékét kell szabad mérlegeléssel megválasztani. Valójában tehát mindkét képlet változatlanul empirikus jellegű, amit szerzőik nem is tagadnak. Strickler а к együtthatóra vonatkozó táblázatán kívül egész sereg mérés adatát közli részletesen, sőt a keresztszelvények rajzát is, hogy ilymódon а к tényező megválasztása kellő mérlegeléssel történhessék. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy к tényleges értékét mindig célszerűbb mérésekből levezetni, mint a hidrológiai hasonlóság alapján a hordalék szemnagysága alapján felvenni. Lang még tovább megy és felhívja a figyelmet a következőkre: 1. A meder egyenlőtlenségeinek lineáris mérete nem jellemzi egyértelműen az érdességet, mert Bazin egyenlő méretű, de különböző távolságban felszegezett falécekkel érdessé tett medreire eltérő tényezőket kapott. 2. Bazin dijoni kísérleti medreiben a szelvények fenekének és oldalainak érdessége azonos volt, míg a természetes, benőtt partú vagy hordaléklerakódásos medrekben különböző, és a vízinövényzetet befolyásoló tényezők — az egyes évszakok hőmérséklete és a különböző vízállások időtartama — szerint változó. 3. Mivel az a

e tényezőben az érdességen kívül számos, matematikailag meg nem fogható tényező hatásának is kifejezésre kell jutnia, általános érvényű pontos sebességi képletet élő medrekre nem lehet felállítani. Ezért nem is ad számértékeket az érdességre. Szerinte a

f pontos értékét mindenkor csak mérésekből lehet egy-egy szelvényre és bizonyos időpontra levezetni.