Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
3-4. szám - V. Szakirodalom
Labaye—Károlyi : A folyóvizek hordaléka 257 Ezért pl. a d = 0,25 mm átmérőjű szem 35 C°-ú vízben kétszer olyan sebesen esik, mint 10°-íiban.  vízben lebegő kolloidális részek is a viszkozitás megváltoztatása (és nemcsak a sűrűség módosulása) révén befolyásolják az ülepedési sebességet. Ha a Q n sűrűségű iszapos vízben w sebességgel ülepedő szem átmérője d n és a n 0 sűrűségű tiszta vízben azonos sebességgel ülepedő szemé d ( ), akkor Sudry szerint (o, a hordalékanyag sűrűsége). A viszkozitás tehát a sűrűség változásával rohamosan változik. A magános szem ülepedése eltér az azonos nagyságú szemek tömegben való ülepedésétől, de a kíséleti eredmények — valószínűleg a vizsgálati módszerek különbözősége miatt — ellentétesek. Még kevésbé tisztázott a turbulencia befolyása. De biztos, hogy a turbulencia lebegtető hatása egyes szemre nem érvényesül, az leül a fenékre, mégis más sebességgel, mint álló vízben. . A töménység a függélyes mentén változó, a fenék felé általában növekszik. De vannak eltérések is : az egészen finom hordalék töménysége minden mélységben csaknem azonos. Számos esetben egy vagy több maximumot mértek a függélyesben, ami ellentmond a hordalékmozgási elméleteknek. De az elmélet statisztikai átlagokra vonatkozik, míg a mérések pillanatnyi értékeket adnak és pl. Glangeaud ugyanazon a ponton néhány másodpercen belül 100°/ o-kal eltérő töménységet mért. A kanyarulatokban, szögletekben változó a töménység, sőt egyesek a keresztirányú áramlások hatását egyebütt is kimutatták. A külörtböző mérési eredmények látszólagos ellentmondásai általában megmagyarázhatók a szemnagyságok eltérésével, a töménység lüktetésszerű változásaival és keresztirányú áramlások hatásával. A szilárd anyagok lebegését többféleképpen igyekeznek megmagyarázni. Bizonyos, hogy a finomabb anyag felszíni lemosással kerül a vízbe, töménysége tehát független a vízfolyás hidraulikai jellemzőitől. A durvább anyagok arányát pedig elsősorban a mederanyag szemeloszlása befolyásolja. A hidraulikai magyarázatok közül az első abból a feltevésből indul ki, hogy a sebességnek van egy függőleges, felfelé tartó összetevője, amely a részecskéket fenntartani igyeszkik : v' = vjm, ahol m arányossági tényező és Egiazarov szerint a vízmélységgel lineárisan változik. Azok a részecskék, amelyekre nézve v' со, lebegnek, Ez a magyarázat nem adja a jelenség okát, és csak a lebegés megindulását (ill. megszűnését) jellemzi, de a hordalékszállítás meghatározására nem alkalmas. Megkísérelték a lebegést a sebességnek a mélység szerinti változásával is magyarázni. Már Flamant rámutatott arra, hogy a töménység és a sebesség változása a fenék közelében a legerősebb. Az oksági viszony azonban a két jelenség közt nem mutatható ki, hiszèn a függélysebességi görbe maximumának helyén, ahol a sebesség-gradiens zérus, a töménység nem csökken hirtelen nullára. Kétségtelen, hogy a turbulencia alapján való elemzés adja a legtöbb reményt a jelenség kielégítő módon való megmagyarázására. Rouse a tetszőleges mélységben uralkodó n töménységnek a fenéktől a távolságban mért f] a töménységhez valódn viszonyára az ш n = — e — alapösszefüggésből az alábbi képletet vezette le : d n= d 0[l + 50 (£„ —po) 2] amiből a Stokes-törvény figyelembevételével dz ahol p a>
