Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - IV. Szemle

Magyarország öntözővíz-készlete 207 5. Mint a fenti 4. pont alatt, de a szűkebb öntözési idényben fellépett havi legkisebb vízállásoknak megfelelő vízhozamok idényátlaga. Az ötven évre terjedő vizsgálatok helye : a Dunán Budapest, a Dráván Barcs és a Tiszán Szeged, továbbá ellenőrző szelvényként Mohács és Tiszapolgár. A tízéves időszak vizsgálata a Duna és Tisza valamennyi jelentékenyebb mellékfolyójára is kiterjedt. Befejezésül a tanulmány kitér arra, hogy a megállapításokhoz bizonyos feltevések szükségesek, de a kiszámított adatok valószínűségét és használhatóságát igazolni kell. A feltevés olyan, mintha a vizsgált időszakban az öntözések már üzemben lettek volna és ehhez képest milyen vízhiánnyal kellett volna öntözőgazdálkodásunknak megküzdenie. Ha egyes adatok hiányosságai miatt a mult nem is ad a jövőre nézve teljes biztonságot, mindenesetre mérlegelhetővé válik a lehozott számértékek használhatósága. Első számítási csoport « / Ennél olyan képzeletbeli legkedvezőtlenebb állapotot tételez fel a tanulmány, hogy az öntözési idényben észlelt legkisebb vízállás az egész öntözési idény alatt megmaradt. Nyilvánvaló, hogy az így adódó eredmény a tárgyilagosan figyelembevehetők között a legkisebb lesz. Véleményem szerint ez a feltétel túlságosan szigorú és az így számított vízhozamokat 25—30%-kal emelni kellett volna, hogy valószerűbb értékhez jussunk. A számítás eredményei a következők : Duriavölgy: a) Budapest. A legkisebb vízállás 75 cm volt, s ennél a vízhozam 1160 m

3/sec. Levonva ebből a hajózási vízszínnél lefolyó vízmennyiséget (1078 m

3/sec), a felhasználható vízhozam 82 m

3/sec. Ezt 0,25 mpl-es 82 000 állandó vízsugárral osztva szét : ———— = 328 000 kat. holdat kapunk. Uj^O A legkedvezőtlenebb tározási lehetőség 1899 áprilisában volt 78 cm-es vízállással. Vízhozam : 1180 — 1078 = 102 m

3/sec. Ezzel 30 nap alatt : 2 592 000 sec X 102 m

3/sec = 264 3^ °

Q

° =80 000 о oZО kat. holdra lenne víz tárolható, ha egy holdra 3 320 m

3 vizet kell összegyűjteni. (Hogy ebből 2 656 m

3-t valóban szétoszthassunk az öntözésre.) Tározásról lévén szó, megokolt volna a legkisebb víz helyett a legkisebb havi középvízhozammal számolni. Ez nagyobb mint a fenti. Az 50 év folyamán 1894-ben volt a legkisebb : 1520 m

3/sec. Felhasználható ebből 442 m

3/sec, amivel kereken 345 000 kat. hold további területet lehetne öntözni. b) Mohács. Az 1918 júliusi hasznosítható vízhozam 1120— 1078 = 42 m

3/sec, amivel 168 000 kat, hold volna vízzel ellátható. Látható ebből, hogy azonos feltételek mellett is más eredményt kapunk, mint Budapesten. Ennek oka a CID-vízszintre eső vízhozam merevsége, mely nem simul a Duna vízjárásához. A havi középmennyiséggel számolva, Mohácsnál jóval kisebb vízhozamot kapunk, mint Budapesten, ami éppen ellentétese az első eredménynek. Tiszavölgy: a) Szeged. A legkisebb vízállás 1904 augusztusában volt: — 201 cm 130 m

3/sec vízhozammal. Felhasználható 130—100 = 30 m

3/sec és ezzel 120 000 kat. hold öntözhető. A Csongrád—szegedi Tiszaszakasz