Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - II. Hock Károly: Nagyobb építések megszervezése

150 Hock Károly Amint említettem, a munkaterv (munkaprogramm) elkészítése előtt már tisztázni kellett az építéssel kapcsolatos összes műszaki kérdést. Ilyen műszaki kérdés például az, hogy milyen vastag deszkából készüljön a mintadeszkázat, vagy, hogy hány percig keverjék a betont. Nyilván nem gazdaságosabb., a munkarész végrehajtása akkor, ha vékonyabb deszkát használunk, vagy ha rövidebb ideig keverjük a betont. Azután egy-egy ilyen munkára meg kell állapítani, hogy a végrehajtás idejének és a felhasznált gépeknek változtatásával mikor lesz ennek a munkarészletnek a költsége minimum. Ennél a számításnál még nem szerepel az építés központi rezsije, és így azt lehetne hinni, hogy a legkedvezőbb költséget hosszabb ideig tartó munkánál kapjuk. Ez azonban téves, mert a munkagépek kihasználása a munkaidő megrövidítése irányában működik, és így valószínűleg rövid időt fogunk eredményül kapni. Ha ezt a próbálgatást minden munkarészletre külön-külön elvégezzük, és megállapítjuk, hogy mindazoknak a változatoknak, amelyektől az építés költsége függ, változtatásával mikor érjük el a részmunka legkisebb költségét, akkor tulajdonképen a részmunkák összerakásával már elkészítettük a munkaprogramra első nyers vázlatát. Meg kell tehát vizsgálni az így összeállított nyers munkatervet abból a szempontból, hogy helyes-e a munkaerő felhasználása, megfelel-e a munkaprogramul az anyagok és felszerelések jó felhasználásának? Meg kell továbbá vizsgálni azt, hogy nincs-e az építésnek olyan különleges igénye, amit a munkaprogramra elkészítésénél figyelembe kell venni. A következő lépés tehát az lesz, hogy az előfordult hibák kiküszöbölésére megváltoztatjuk az egyes munkarészek végrehajtásához szükséges időt és létszámot, és ezzel arra törekszünk, hogy a munkaprogramm a személyzet, anyag és felszerelés felhasználása szempontjából is helyes legyen. Mivel ehhez az egyes elemekre megállapított és költségminimumot eredményező adatokat meg kellett változtatni, meg kell tehát azt is állapítanunk, hogy a változtatással mennyire térünk el a részletmunkára megállapított minimumtól. A változtatásokat addig kell folytatni, míg a részletmunkák költségétől való eltérések összege minimum lesz, és így ezzel együtt az építés kiviteli költsége is minimum. Itt kell azután már figyelembevenni az építés közös költségeit, tehát az építésvezetés rezsijét is. Ez a tétel természetesen azt fogja követelni, hogy az építés egészét minél hamarabb fejezzük be. Természetes, hogy ez a minél hamarább való befejezés, még ha lehetséges is, csak a külső körülmények által meghatározott bizonyos határok között értelmes. Ha pl. egy nagy építést egy hét alatt lehetne és akarnánk befejezni, akkor ez nemcsak a szükséges rendkívül nagy munkaerő és géppark miatt lenne gazdaságtalan, hanem azért is, mert ahhoz, hogy egy hót alatt az építéshez szükséges kitűzéseket végre lehessen hajtani, egy csomó mérnökre lenne szükség, akiket pedig nem egy hétig kellene fizetni, hanem felmondási idejük alatt is. Hasonlóképpen rendkívül nagy létszámú irodai személyzet lenne szükséges a bérelszámoláshoz és egyéb irodai teendőkhöz, akiket szintén nem lehet ós nem is célszerű gyorsan elküldeni. Amikor a munkaprogramm fokozatos javításával fokozatosan kiküszöböljük az építésnél előfordulható hibákat (anélkül, hogy magát az építést elvégeztük volna, és maguk a hibák előfordultak volna), teljesen úgy járunk