Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei

102 Balassa Mililós lineáris függvénye. A 11. ábrán vonóköteles, a 12. ábrán pedig hegybontó kotró teljesítménye van feltüntetve a kotróedény űrtartalmának függvényében. Az előbbin csak egy egyenes van, mert a vonóköteles kotróval termelni szokott anyag minősége szűk határok között változik, az utóbbin azonban az egymástól lényegesen eltérő sajátságú anyagoknak megfelelően több. Valamely meghatározott nagyságú és azonos munkakörülmények között dolgozó egyetemés kotrógép teljesítménye legnagyobb hegybontó, és legkisebb vonóköteles felszerelés esetén. A markoló teljesítménye a kettő közé esik, míg az árokásóé a vonókötelessel csaknem egyenlő, valamivel nagyobb nála. ,

T . , , , Ennél a kérdésnél azonban nem I

Л. ábra. Hegvbonto kotro óránkénti tenesit- . , , r , .. .. , , , ménye а kotróedény űrtartalmának függve- szaba

d elfelejtenünk, hogy a hegynyében. bontó és markoló szabályos felüleFig. 12. Sliovel output (m

3 hour) into dipper tekkel határolt, előírás szerinti szelcapacity (m

3). vény kiképzésére nem alkalmas, — ilyent csak vonóköteles vagy árokásóberendezéssel lehet előállítani. Ennekfolytán az utóbbi két típus munkája rendesen nehezebb, mert hiszen az előírt szelvény előállítása csak bizonyos mesterkedésekkel, a kotró teljesítményét csökkentő fölös mozgások árán lehetséges. Mivel hegybontóval vagy markolóval ilyen szelvény nem állítható elő, tehát ilyen célra nem is használják őket, hanem legfeljebb csak nagyolásra, az ebből keletkező teljesítményt csökkentő tényezők nem lépnek fel náluk. Ennek a főoka az, hogy a hegybontó a kotrási ütem végén — mint az 1. ábrából is látszik — legmagasabb állásában van, tehát az ürítéshez nem kell emelni. Ha a munkatér helyeseit van berendezve, azaz a szállítóeszköz és a kotró által járt terep viszonylagos magassága megfelelő, akkor leereszteni sem kell, hanem csak átfordulni és üríteni. A kotró egyik jellemzője a hatósugara. Ez az a távolság, ameddig a kotró egy állásból mind a kotrásnál, mind az ürítésnél elér. Jellemző minden vonóköteles vagy markolós kotrógépre, hogy kotrási kinyúlása mindig nagyobb, mint az ürítési kinyúlás. A gép ugyanis kotróedényét bizonyos fogásokkal és a fordulás centrifugális erejének kihasználásával ki tudja lendíteni a darukar végén levő felfüggesztési pont függőlegesén túl is (4. kép), de ez a lendítés természetesen könyebben kivihető és nagyobb mértékű mikor a kotróedény üres, tehát kotrásnál, mint tele kotróedénnyel, azaz ürítésnél. Ezzel a körülménnyel függ össze a teljesítmény másik jellemzője: az a köbinennyiség, amelyet a kotró egy állásából ki tud rakni depóniába, amely tehát határt szab a kotróval kiemelhető műszelvény nagyságának, ha az anyagot nem szállítjuk el, hanem közvetlenül a létesítmény mellett rakjuk ki halomba. A vízügyi beruházások munkakörébe tartozó legtöbb munkánál: medrek jókarba-helyezésénél, új csatornák ásásánál stb. kotrógépeinknek ez a jellemzője igen fontos adat.