Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei

100 Balassa M Udos A lépkedő-kotró előnye a hernyótalpas kotróénál kisebb felületi nyomása, tehát nem teherbíró ((ingoványos, süppedős) talajon kisebb az elsüllyedés veszélye. A kábelkotrók minden irányban nagy méretű felületen való kotrásra alkalmasak. Ilyen pl. a kavics kitermelése, ha a kavics nagyrésze a talajvíz szintje alatt fekszik, széles víztároló medencék és tavak iszapjának eltávolítása, nagy területen tárolt ömlesztett áru (szén, érc, kavics) szállítása a tároló egyik szélén lévő felhasználási helyre. Hátrányuk: a berendezés nagy befektetési költsége, amely csak nagy mennyiségek kezelése esetén gazdaságos. A földnyesők bármilyen létesítmény előállítására alkalmasak, ha nem kell az anyagot a talajvíz alól kiemelni és az anyag nem túlságosan kötött, — bár előlazítással az utóbbi esetben is használhatók. Mind a termelőhelyen, mind a beépítés helyén közelítőleg szabályos, megszabott alakú szelvényt tudnak előállítani,' amelv utólagos alakítómunkát alig kíván. Alkalmazhatók tehát közlekedési vonalak töltéseinek vagy bevágásainak előállítására, felületeknek bizonyos síkban való clegyengetésére. Hiányosságuk: talajvízszint alól nem tudnak termelni. A kotrószivattyúk és az anyagbontást vízsugárral végző szerkezetek bármilyen szelvény vagy munkagödör előállítására alkalmasak, ha elegendő a víz. Hiányosságuk: a szelvényt csak megközelítő pontossággal tudják előállítani és az anyag elhelyezéséhez nagy területre van szükségük. A tolólemezes gépek főleg alakításra (kirakott kupacok elrónázására) és depóniában fekvő anyagok szállítóeszközbe tolására valók. Az emelőkaros puttonyú felrakok laza anyagnak szállítóeszközbe való emelésére és szűk helyen történő munkára használhatók. Ami végül a földmozgósításnál használt lazító-, szállító-, alakító- és tömörítőeszközöket illeti, ezek a feladatoknak csak egy bizonyos részét végzik el, csakis azokra alkalmazhatók és a földmunkának csak kiegészítő felszerelései. Szerepük azért nem kevéssé fontos, mert helyes alkalmazásuk döntően befolyásolja a munka előrehaladási mértékét közvetlenül megszabó munkagépek teljesítményét. Pl. a földnyesők teljesítménye növelhető a termelendő talaj fellazításával, vagy ha az anyagot kotrógép termeli ős azt szállítani kell, helytelenül megválasztott szállítási rendszer a kotró teljesítményét felére csökkentheti. Ugyanígy a tömörítőeszközök kapacitása és a beépítés teljesítménye szorosan összefügg, összhang hiányában nincs minden gép kellően kihasználva. Bármilyen munkáról van tehát szó, — akár valamilyen építkezésről, akár valamely üzemről, ahol tömegáru termelése és kezelése folyik (kő-, ércrakodó, szénbánya), csak az alkalmazott termelő-, szállító-, alakító- és egyéb gépeknek összehangolt alkalmazása biztosíthatja a kellő teljesítményű, tehát gazdaságos munkavégzést. 9. Műszaki, teljesítményi és üzemgazdasági adatok a) Műszaki adatok A legelterjedttebb és univerzálisan alkalmazott kotrógépeknél: a forgó felsővázas terepjáró kotróknál a leggyakrabban használt hajtógép a Diesel-motor, kisebb mértékben elektromotor. Gőzgépet — kivételes esetektől eltekintve — alig találunk, leginkább csak régi gyártmányokat, amelyek teljes elhasználásukig vannak még tizemben. Azokon a munkaterületeken, ahol kotrógépek dolgozni szoktak, rendszerint nincs elektromos vezeték (kivéve az állandó üzemeket). Gyakran a hozzá-