Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei

.-4 gépesített földmunka eszközei 95 A Szovjetunióban végzett földmunkálatoknál gyakran használnak robbantást kevésbbé kötött anyagok (agyag, homokos agyag) lazítására is — különösen fagyott talajban — és igen jó eredményekről számolnak be. 6. Földmunkagépek fejlődésének irányvonala A földmunkagépek munkafeladata, mint már korábban említettük. 1. földanyag termelése, 2. a termelt anyag elhelyezése. A földmunkagépektől megkívánjuk, hogy ennek a kettős feladatnak minél tökéletesebben, minél gazdaságosabban feleljenek meg. A kotrógépek fejlődésében a legjelentősebb lépést éppen az jelentette, amikor ennek a két feladatnak a megoldására ugyanazt a szerkezetet alkalmazták. A merítéklétrás, szállítószalagos kotróktól eltérően, ahol az anyagtermelést a meríték, az anyag elhelyezését a szállítószalag végezte, az egykotróedényes, forgófelsővázú kotrógépeknél mindkét műveletet ugyanaz a szerkezet végzi. Figyelemreméltó már maga az ennek folytán bekövetkezett lényeges, 35—40 %-os, önsúlycsökkenés is, mert pl. egy 50 m

3/óra teljesítményű merítékes kotró mintegy 80 t önsúlyával szemben az ugyanilyen teljesítményű forgófelsővázú kotró önsúlya csak kb. 50 t, az előbbinek 60%-a. Nem kevésbbé lényeges azonban a hajtógép erőszükségletében elért megtakarítás sem. A meríték tagjainak a létra csúszóvezetékén való mozgásánál, a meríték-tagokat összekötő csapszegeknél, a meríték és transzportőr görgőinél fellépő nagy súrlódás nemcsak a szerkezeti részek gyors kopását, elhasználását okozta, hanem nagyteljesítményű gépet is követelt. Az a további lépés, amely a vágányon való mozgás helyett a hernyótalpat alkalmazta, nemcsak a kotró használhatósági körét bővítette, nemcsak mozgékonyabbá tette a munkagépet, hanem feleslegessé vált általa a vágány nagymennyiségű anyaga is, és a vágány előkészítésének és fektetésének költséges munkája is elmaradt. A megkívánt feladatok elsőjét, az anyag termelését, az említett kotrók mindegyike teljesen megvalósítja, de a másodikat, az anyag elhelyezését, csak bizonyos, a kotró méreteitől függő határok között. Az a távolság ugyanis, amelyre az anyag a termelés helyétől elhelyezhető, kötött, tehát ha az anyagnak ezen túl, nagyobb távolságban való elhelyezését kívánjuk meg, ehhez a kotrón kívül még más berendezésre, szállítóeszközre is szükségünk van. Az a kívánalom, hogy a két feladat mindegyike ugyanazzal az eszközzel korlátozás nélkül megoldható legyen, azaz, hogy a kitermelt anyag elhelyezése a termelés helyétől bármily távolságban lehetővé váljék, vezetett olyan kotróeszközök megszerkesztésére, amelyek nemcsak anyagot termelnek, hanem azt tetszőleges helyre el is szállítják. Ilyen földmunka-eszközök a kábelkotrók, a kotrószivattyúk és a földnyesők. Itt azonban rá kell mutatnunk az ezeknél a munkaeszközöknél vagy az egyik, vagy a másik követelmény kielégítésénél fennálló hiányosságra is. A kábelkotrók az anyag termelése tekintetében kielégítenek minden feltételt, de az anyag elhelyezésénél már csak bizonyos határok között. A földnyesők viszont az anyag elhelyezésénél tesznek eleget a feltételek legtöbbjének, míg az anyag termelésénél már csak bizonyos határok között. Végül a kotrószivattyúk mind az