Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
1-2. szám - V. Mantuanó József: Az 1947. évi árvíz tapasztalatai a Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében
Mantuano Józse f A vízgyűjtőterületek az alábbi módon oszlanak meg: Sió a dunai torkolatnál 14742,84 km 2 Sárvíz Sióagárdnál 3336,24 km 2 Kapós Tolnanémedinél 3285,74 km 2 sVESZPRÎi iSárkereszti/ •Dunapente 1 8alatonfúred< )Zalásíanígród. Zaialovo ^МнйотагогЛ W Ounalőtóváf Л&Л VjVcece \ . /KOv \ ^jQimontornya 1 Pinpeheluár? jL, i Ошч Te m -ZALAEGERSZEÇ-, ] KESZTHELY \ I ZalaapátiA (áialonboglár^r'v ^ If^Karád oleeggalíóli \ V 'Nejnesviü, MiWIos1 SZtKSZÀP?5>^; Dombosán A siófoki Sió-zsilip lezárásával a Balaton és Zala vízhozama, 5797,20 km 2 terület, az egész vízgyűjtőnek igen jelentős része, bármikor kikapcsolható a Siómederből. Az 1944. évben felrobbantott zsilip helyett a medret 1946 júniusában ideiglenesen elzárták és a vízeresztés csak 1947 szeptemberében indult meg. Tehát az 1947. évi tavaszi árvízlevonulásnál a Balaton vízvidéke teljesen ki volt kapcsolva, és ez okozta, hogy a Balaton az 1947. év tavaszán rendkívüli magasságot (154 cm) ért el. JELMAGYARAZAT• / .VÍZGYŰJTŐTERÜLET HATÁRA „BALATONI VÍZGYŰJTŐTERÜLET HATÁRA 1. ábra. A Sió vízgyűjtőterülete. Némileg hasonló a helyzet a Sárvíznél, mert a balról beletorkolló DinnyésKajtori csatorna a Velencei-tó vizeit ugyancsak vízszintszabályozó zsilipen át kapja. A vízleeresztő zsilipet a háború folyamán itt is felrobbantották. Ez a zsilip eredetileg is eltért a siófoki zsiliptől, mert amíg az utóbbival bármikor teljes vízzárást lehetett elérni, a dinnyési zsilip csak bizonyos vízállásig (-j- 16 cm) zárt teljesen, azon túl a víz szabadon átbukhatott. De ezen a zsilipen kívül van a tónak még egy lefolyása Dinnyés felé, amin semmiféle szabályozó szerkezet nincs. A Velence tavi vízgyűjtőterület 596,78 km 2. Erről a területről a víz csak a tavon történő kiegyenlítés után kerül lefolyásra. A Dinnyés-Kajtori csatorna vízszállító képessége 2m 3/sec. A szélsőséges esetekben ez a vízmennyiség megkétszereződhetik, de nagyobb nem