Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IV. Károlyi Zoltán: A hordalékmozgató erő meghatározása természetes vízfolyásoknál

A hordalék-mozgató erő meghatározása 49 A 27. képlet alapján kifejtve G = 2

g wfR.n ßvv

2 E Végül v

v értékét a Strickler-képlet alapján kifejezve G = 2 g xjj_ y

2 R J

2 £ _ 2 g xjj y

2 JE ß к

2 R'l'Jv " ß к

2 v t/R (30) Ebben a kifejezésben az első tört konstans érték, a V~R kifejezés pedij V ha nem is konstans, nem változik tág határok között, és valószínű, hogy ha állandónak vesszük, nem követünk el nagyobb hibát, mint azzal a feltevéssel, hogy G meghatározásánál FI

m-et az (S — S

0) / kifejezéssel tettük egyenlővé. Tehát legalább is lehetséges, hogy a kifejezés helyes, ill. hogy nem szolgáltat nagyon eltérő értékeket. Mivel pedig a hordalék mennyiségét amúgysem lehet nagyon pontosan megmérni, gyakorlati célokra feltétlenül megfelel bármelyik képlet. A hordalékszállítás görbéjének pontjait tehát vagy a 28., vagy a 29. egyenlet alapján határozhatjuk meg. A görbe alakját ismerve, a vízállások gyakorisági görbéjének segítségével JURINA módszere szerint könnyen megállapíthatjuk a meclerképző vízállást. Ezzel számos feladat megoldása válik lehetővé. Megállapítható pl. a középvízi szabályozóművek magassága, ha a szélesség adott, vagy adott szabályozási magasság esetén a szükséges szélesség. A számítás menete a következő. Feltesszük, hogy valamely mintaszakaszon különböző vízállásoknál végeztünk vízsebességmérést és ismerjük az összes fentebb szükségesnek mondott adatokat. Ezekből az ismertetett módon meghatározzuk a horda lékmozgató energia mennyiségének évi összegét. Ezután felveszünk egy valószínűnek látszó szelvényméretet és ellenőrizzük a helyességét. E végből a mérési adataink alapján az új szelvényre átszámítjuk az energiagörbe értékeit. Ha azt akarjuk, hogy az új szelvény kimélyülést okozzon, akkor az évi energiamennyiség összegének nagyobbnak kell lennie, mint a régi szelvénynél. De ha nagyon nagy a különbség a két energia-összeg között, esetleg túlságos kimélyülés következhetik be. ami a művek állékonyságát veszélyeztetheti. Legcélszerűbb azért, ha kiválasztunk egy olyan mintaszelvényt, amelynek mélységi és szélességi viszonyai megfelelőek (nem baj, ha messzebb esik és más az esése), arra nézve meghatározzuk a hordalékmozgató energia évi összegét, és az új szelvényt úgy tervezzük meg, hogy energia-összege közelítőleg ugyanennyi legyen. Feltöltődő jellegű folyószakasz szükséges szűkítésének mértékét úgy állapíthatjuk meg, hogy kiválasztunk egy-egy mintaszelvényt a kérdéses szakasz felső és alsó végénél, ill. a közepén. Ezeken elvégezzük a megkívánt vízsebességméréssorozatot és mindhárom helyen kiszámítjuk az évi hordalékmozgató energia összegét. Ezek után a középső szakaszon keresünk egy olyan szelvény-alakot, amelyre az évi energiamennyiség egyenlő a két szélső szelvény energiamennyiségének középértékével. G = !•> E (31)