Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IV. Károlyi Zoltán: A hordalékmozgató erő meghatározása természetes vízfolyásoknál

36 Károlyi Zoltán állásgörbe, vízsebességi és vízmennyiségi görbe, pontos vízszintesés. Ezeknek az adatoknak a segítségével, szerkesztéssel határozza meg a kritikus elragadó erőt, a hordalékmennyiségi görbét és a mederképző vízállásokat, amelyek ismeretében azután a többi hordalékmozgási feladat is megoldható. A trapézből, mint alapalakból indul ki (1. ábra) és minden más szelvényalakot ebből származtat. Mindenekelőtt az ismert és bevált hordalékmozgási képleteket átalakítja trapéz-szelvényre. Feltételezi, hogy a hordalék a nedvesített kerület bizonyos / részén mozog. A du Buat-képlet (2) szerint: К = 1 y F J ebből a közepes fajlagos elragadó erő az / szélességen К 1 yFJ S

k = - = - = у О J (7) ahol о — —, az u. п. hordaléktechnihai sugár (a hidraulikus sugárral való rokonsága miatt). 1. ábra. — Figure 1. Az 1. ábra szerint érvényesek a következő összefüggések: F Ft / = s + 2í«|/l / es о = + 2ta ]fl t

2 M„ ahol az a = — < 1 tényező azt fejezi ki, hogy az / hordalékmozgási szélesség hányadrésze a nedvesített kerületnek és M

n — 2 ce j/T + mr — m, az u. n. hordaléktechnikai modulus, amely az a tényező és az m rézsűhajlás ismeretében könnyen kiszámítható. A 7. képletből az esés: S

k (F + t* M

n) J = Ft (8) Állandó Q vízmennyiséget tételezve fel, végtelen sok olyan trapéz-szelvény lehetséges, amely a Q vízmennyiséget levezeti. Vízvezetési szempontból ezek közül mindenesetre az a legkedvezőbb, amelynek F területe a legkisebb. De hordalékmozgás szempontjából is meg kell a lehetséges szelvényalakokat vizsgálni. Számítsuk ki e végből állandó Q vízmennyiség esetére a középsebességet valamely ismert képlettel (Chézy vagy Strickler szerint). A változó mennyiségek F, tésJ.A függvény alakja általában v

m = cf (F, t, J) lesz. De a 8. egyenletből J = /< (F, t) (felteszi, hogy egy bizonyos szelvényben a, S

m és y állandók), ezért = T- [F, t, (F, t)] = xp, (F, t) (9)