Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
3-4. szám - VI. Szemle
De Châtel: Belgium víziutai. 259 keleti vonallal (Tournai—Blaton— Möns—Charleroi) kötik össse. A Sambre Namur— Charleroi közti szakaszának befejezése előtt álló csatornázásával a nagyhajózásra alkalmas elsőrendű víziúthálózat teljes zárt gyűrűt fog alkotni. Említésreméltó még, hogy a 2000 tonnás hajók által is használható Albertcsatorna hídjait, amelyek a háborúban szinte kivétel nélkül elpusztultak, úgy építik újra, hogy alattuk kisebb tengeri hajók is közlekedhessenek, továbbá, hogy Lanayenál 2000 tonnás hajók számára fognak zsilipet építeni, hogy ilyen méretű rajnai hajók a Juliana-csatornán és Maastrichtes keresztül Antwerpenbe is el tudjanak jütni. A hajózóutak létesítésével kapcsolatosan meg kell említeni, hogy az Albertcsatorna vízszükségletének biztosítása szempontjából megvizsgálták, szükséges és lehetséges-e a csatorna táplálását az Ardennekben létesíthető tározómedencékkel befolyásolni. A Nagy Közmunkák Nemzeti Bizottsága azonban arra a megállapításra jutott, hogy lényegében mindkét kérdésre nemleges válasz adandó. A jubileumi kiadvány röviden megemlékszik a Vesdre kis mellékfolyóján, a Gileppen már 1878-ban épült völgyzárógátról, valamint magán a Vesdre-folyón Eupen közelében közvetlenül a háború előtt elkezdett gát építéséről (tározótérfogata 27 millió m 3), amely a környék vízellátását szolgálja. A víziutak által kiszolgált kikötőkről szóló fejezetben megemlítik a szerzők, hogy az antwerpeni belső kikötőt kiszolgáló két tengeri zsilip tehermentesítésére egy harmadik, az előzőknél nagyobb (360 X 45 m) zsilip építését tervezik. Az Amsterdamba, vezető ijmuideni zsilip méreteit (400 x 50 m) tehát az új zsilip sem fogja elérni. II. Vízépítési kísérleti laboratóriumok Belgiumban Az előbbiekben összefoglalt beszámoló utolsó fejezete ismerteti a vízügyi szolgálat által 1925-ben elkezdett laboratóriumi tevékenységet, amelynek eredményeképpen 1938/39-ben Antwerpenben megépült a szolgálat közvetlen irányítása alá tartozó hidraulikai laboratórium. Ezen kívül a Gent-i és a Liège-i egyetemnek van hidraulikai laboratóriuma. Ezekről L. J. Tison, genti egyetemi tanár számol be. 2 A három hidraulikai laboratórium közül a legnagyobb az antwerpeni, mely L-alakban egymáshoz csatlakozó két csarnokból áll (101 X 20 m + 32 X 20 m), igy szükség esetén lehetővé teszi a folyókanyarulatoknak nagyméretű modelleken való tanulmányozását is. 3 A Hegei laboratórium alapterülete 28 X-12,5 m, 24 X 12,5 méter méretű emeleti résszel. A laboratórium fel van szerelve a többi között szemcsés talajok vízáteresztési együtthatójának meghatározására szolgáló berendezésekkel is. Jelenlegi vezetője Campus professzor. A genti laboratórium csarnoka 48 X 14 méter méretű. Számos üvegfalú csatornája közül a legnagyobb 20 m hosszú, 0,70 X X 0,70 m szelvénnyel. Hordalékmozgási kísérletekre változtatható esésű csatornájuk van. Folyami kísérletek céljaira 2 m hosszú, 2 X 0,6 m szelvényű elemekből összerakott csatorna szolgál, melynek vonalozása háromszögalaprajzú elemek közbeiktatásával tetszés szerint alakítható. Az 1 m széles és 1,50 m mély, az egész csarnokon végigfutó vissza vezetőcsatorna sebességmérő szárnyak hitelesítésére van berendezve. 2 Tison, L. J.: Les laboratoires d'hydraulique fluviale dans les Universités de Liège et de Gand. — 206 — 210. old. 3 képpel. 3 Az antwerpeni laboratóriumot az Annales des Travaux Publics de Belgique 1940. decemberi számában, terveket közölve, részletesen ismertetik L. Bonnet, J. Lamoen és F. Ludung.
