Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VI. Szemle

SZEMLE A DUNA—RAJNA ÖSSZEKÖTTETÉSEK ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS VÍZHASZNOSÍTÁSOK írta: MÁTRAI ISTVÁN E. Т.О. 386 (4-191) Az utóbbi évtizedekben a világ minden táján megindult a vizek összehangolt vízgazdálkodási tervek szerinti hasznosítása. A természet által szinte felkínált legkedvezőbb vízerőlehetőségek, pl. a vízesések, kihasználása ma már nem elegendő. Minden vízfolyást teljes egészében, egységes vízgazdálkodási-terv szerint kell kihasználni. A munkálatok minden ilyen esetben többféle célt szolgálnak. A főcél általában egy vízerőt is adó víziút létesítése. Legtöbbször mellékcél az árvízvédelem, az öntözés és lecsapolás, vagy a halászat érdekeinek szolgálata. A mérnök feladata az összes szóbaj övő célok összehangolása a legnagyobb gazdasági eredmény elérése végett. Ezt a gazdasági optimumot természetesen nem kapitalista szempontok alapján kell megítélni (pl. vízerőtermelés vállalatok számára), hanem az egész nemzetgazdaság szempontjából, mivel a nagyarányú vízimunkálatok közvetett előnyei is igen nagy jelentőségűek a közösség számára. (Pl. a gazdasági élet fejlesztése, az iparosodási lehetőség útján új munkaalkalmak keletkezése és általában az életszínvonal emelkedése.) Az útépítés a legrégibb időtől kezdve állami feladat volt, ugyanígy a folyami víziutak fenntartása is. A vízerőkihasználással viszont eleinte csupán magánérdekeltségek foglalkoztak. Ma már tőkés országokban is állami feladat nemcsak a termelt áram árának ellenőrzése, hanem maga az áramtermelés is. Ez lehetővé teszi az összes műszaki, gazdasági és pénzügyi intézkedések összpontosítását. Ami valamely folyószakasz kiépítésének műszaki kérdéseit illeti, az egyes vízlépcsők lehetséges elhelyezése már többé-kevésbbé adott. A hajózás hosszú bögéket kíván, a vízerőtermelés nagy vízlépcsőket. De nemcsak a földrajzi körülmények döntők, hanem a települések, mezőgazdasági vízhasználatok, árvízi és jégkérdések, a talajvízszint elhelyezkedése, utak, vasutak, és nem utolsó sorban a tájba való harmonikus beilleszkedés is, mind befolyásolja a műtárgyaknak az elhelyezését. Ha egy folyón több hasonló vízerőmű épül, valamennyi egyazon erőmű részeinek is tekinthető. Ezzel mód nyílik berendezési és üzemi egyszerűsítésekre, szabványosított építési módra. ' Ilyen általános szempontok játszanak közre a Duna és Rajna közötti víziösszeköttetés tervezési és építési kérdéseiben. A Duna—Rajna összeköttetések közül a Duna Majna Rajna-csatorna egyike a legjelentősebbeknek. Egy másik megoldását Mannheim és Ulm között tervezik a Neckar-on és a Rauhe Alb-on át. Végül