Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - III. Kertai Ede: A Tiszacsatornázás hidrológiai előmunkálatai

16 Kertai Ede Érdekes megállapításokat tehetünk, ha a 3. ábrán feltüntetett görbéket szemügyre vesszük. Mindenekelőtt szembeötlő a Marosnak, másrészről a HármasKőrösnek és a Bodrognak merőben eltérő vízrajzi jellege. A Maros vízhozamait vizsgálva láthatjuk, hogy a tokaji vízhozamhoz viszonyítva a nagyvizek felé csökken az arány, a Kőrös és Bodrog vízhozamai ellenkezőleg viszonylagosan a nagyvizek felé nőnek. A Zagyva és az egyesült Sajó-Hernád vízhozamainak aránya gyakorlatilag állandó. Az elmondottakból megállapítható, hogy a Maros kiegyenlítettebb, a Bodrog és a Kőrös pedig szélsőségesebb víz járású a Tiszánál. A tokaji vízhozamot 100%-nak véve, a mellékfolyók előbb kapott és a tokaji vízhozam százalékában kifejezett vízhozamait rendre hozzáadtuk a tokaji vízhozamhoz. Ezzel közelítőleg megkaptuk a Tisza átlagos vízhozamainak arányát a tokaji vízhozamra vonatkoztatva. Ezek az értékek is a II. táblázatban vannak feltüntetve, grafikusan pedig a 4. ábra mutatja be őket. Az ábrából leolvasható legérdekesebb megállapítás, hogy a Tisza vízhozamainak aránya nemcsak egy-egy mellékfolyó betorkolásánál változik, hanem függvénye a vízhozamtartósságnak is. Ennek oka, — ami az előbb elmondottakból közvetlenül belátható —, a mellékfolyók különböző vízrajzi jellege. Az előzőekben ismertetett kulminációs tömegveszteség figyelmen kívül hagyásával szerkesztett mércekapcsolati vonalak, az átlagos tiszai vízhozamarariyok és az ismert tokaji vízhozamgörbe segítségével a Tisza bármely szelvényére meg lehet szerkeszteni a szelvényhez tartozó vízhozamgörbét. A szerkesztéseket el is végeztük minden vízmérceszelvényre és minden 10 km-es szelvényre vonatkozólag. Néhány helyen — ahol adatunk volt — az így levezetett vízhozamgörbéket összehasonlítottuk a Vízrajzi Intézet közvetlen méréseken alapuló görbéivel. Az ellenőrzés megnyugtató volt. Példaképen az 5. ábrán bemutatjuk a Vízrajzi Intézet szegedi vízhozamgörbéjét (folytonos vonal) és az általunk meghatározott vízhozamgörbét (szaggatott vonal). Eltérés csak a nagyvizek felé mutatkozik s gyakorlatilag az is elhanyagolható. A tiszai vízhozamgörbéket könnyen áttekinthető módon a 6. ábrán mutatjuk be. A függőleges tengelyre a vízállások tengerszint feletti magasságai vannak felrakva, a vízszintes tengelyre pedig a vízhozamok. Berajzoltuk még a különböző tokaji vízállásokhoz (illetve vízhozamokhoz) tartozó összetartozó vízállások vonalait. 3. Összetartozó vízhozamok a Tisza mentén. 5. ábra. A méréseken alapuló és a számított szegedi vízhozamgörbe. Fig. 5. Discharge curves for Szeged based both on calculations and measurements.