Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - III. Markó Iván: Magyarország öntözései az 1948. évben

Öntözéseink az 194S. évben. 231 A 11. táblázat szerint a törpe- és kisparaszt a 0—10 kat. hold közötti birtokegységgel 1948. évben az öntözéseknek csak 8,9 + 7,5 = 16,4%-át tartotta tulajdonban, a többi a közép- és kulákparaszt, szövetkezetek, bérlők és az áll;uti kezén volt. 11. Az öntözések üzemnagyság szerinti megoszlása országrészenkint 1948-ban.

3 Az 11)48. évben öntözött terület kiterjedese Az Alföld egyes öntözések területe kat. hold egyes öntözések területe kat. hold Dunántúl Tiszántúl Duna—Tiszaköze Észak Összesen k. hold % k. hold % k. hold % k. hold % . k. 'hold % 0—5 476,0 8,0 1149,8 13,4 1 151,3 6,8 139,6 11,2 2 916,7 8,9 5—10 457,8 • 7,7 707,1 8,3 1 067,5 6,3 201,0 16,2 2 433,4 7,5 10—50 575,4 9,7 3824,3 44,5 5 211,0 31,0 307,0 24,7 9 917,7 30,4 50—100 523,2 8,8 1318,0 15,4 3 318,2 19,7 — — 5 159,4 . 15,8 100—500 2312,2 1600,0 39,0 26,8 1581,0 18,4 6 100,6 36,2 593,0 47,9 10 586,8 1 600,0 32,5 4,9 500-nál több 2312,2 1600,0 39,0 26,8 1581,0 18,4 6 100,6 36,2 593,0 47,9 10 586,8 1 600,0 32,5 4,9 Összesen 5944,6 100,0 8580,2 100,0 16 848,6 100,0 1240,6 100,0 32 614,0 100,0 Ebből szövetkezet .... 185,5 1305,7 3450,6 120,0 y 4953,8 % 3,1 15,2 20,6 9,7 15,2 8 Az országrészek elhatárolása a 10. táblázat szerint. Figyelemreméltó még, hogy míg az Alföldön a 10—50 kat. holdas birtokegységek dominálnak, ugyanakkor a Dunántúlon és az északi megyékben inkább a 100 kat. holdon felüliek, ami a rétöntözések túlsúlyára mutat. A 12. táblázat adataiból látjuk, hogy az öntözések területnagysága az 1948. évben az 1947. évhez viszonyítva minden birtokkategóriában emelkedett, de legszembeszökőbben a 100 kat. holdnál nagyobbak esetében, ami a szövetkezeti és állami öntözések egy év alatti jelentékeny fejlődésére mutat. Ugyancsak a 12. táblázat adatai szerint a rét- és legelőöntözéseknek 1948-ban leginkább megfelelt a 100 kat. holdon felüli birtoknagyság, rizsnek és egyéb szántóföldi öntözésnek a 10—50 kat. hold közötti, végül a kertészetnek az 5 kat. holdig terjedő törpebirtok. Ennek megfelelően országos átlagban a 10 és 50 kat. hold közti és a 100 kat. holdon félüli birtokegységek együtt kereken 68%-kal szerepelnek, azaz 1948-ban a magyar öntözéseknek kétharmadrésze ilyen nagyságú birtoktesten helyezkedett el. A jövő fejlődése szempontjából fontos, hogy az öntözések minél nagyobb birtoktesteken létesüljenek, mert gazdaságosan és tervszerűen csak a nagyobb, összefüggő öntözőrendszerekben lehet az öntözővíz beszerzését és a csurgalékvíz elvezetését megoldani, valamint az öntözés megkívánta vetésforgót meghonosítani. Külön felsorolom még a 13. táblázatban azokat a helységeket, amelyekben a gazdák a legnagyobb területen öntöztek. A 24 helység, amint látjuk, 4 kivételével mind az Alföldön van, éspedig súllyal a tiszafüredi, körösvölgyi és pestmegyei öntözőrendszerekben. Ez is azt mutatja, hogy az egységes vízellátás előfeltétele a nagyarányú öntözéses gazdálkodásnak.