Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - III. Markó Iván: Magyarország öntözései az 1948. évben

200 Markó Iván A fogalmak tisztázása szempontjából megemlítem még, hogy öntözési lehetőségen az öntözővíz beszerzését és az öntözendő földterület közelébe való vezetését, öntözési belső berendezésen az öntözésre berendezendő terület öntözési célokra való átalakítását értjük. Beszélünk még arról a területről is, amelyen valamely öntözőcsatorna uralkodik. Ez az a terület, amelyre a csatorna vizét gravitációsan el lehet juttatni, és gyakran többszöröse a valóban öntözött területnek. A tiszántúli nagy öntöző- és hajózó-főcsatorna például 400 000 kat. holdon fog uralkodni, melynek 50%-át, azaz 200 000 kat. holdat fogunk egy termelési idény alatt gravitációsan megöntözni. A terület többi része az öntözésből a vetésforgó szerint kimarad. Minden részletre kiterjedő — megközelítően pontosnak mondható — nyilvántartás az összes öntözésekről elsőízben az 1948. évben készült. Hangsúlyozni kell, hogy megközelítően pontos nyilvántartásról van csak szó, mert a teljes pontosság akkor fog bekövetkezni, ha minden egyes öntözőtelep területét évenkint helyszíni szemlék és mérések útján fogják ellenőrizni. A nyilvántartás alapján elkészült az 1948. évben üzemben volt öntözések részletes jegyzéke törvényhatóságonkint és azokon belül helységenkint csoportosítva. A jegyzékben és a továbbiakban ismertetett táblázatokban nem szerepelnek a városok környékén nagy számban feltalálható, ásott kútból öntöző, vízjogi engedőjéhez nem kötött, kisebb kertészetek adatai. Az 1948. évben üzemben volt öntözőtelepeknek a részletes jegyzék alapján készült, községenkint és vármegyénkint csoportosított kimutatását függelékben közlöm. Ennek a kimutatásnak alapján végeredményben azt látjuk, hogy míg az 1947. évben 249 helységben 1350 öntözőtelep volt üzemben 20 174 kat. holdnyi területen, 15,7 kat. hold átlagos üzemnagysággal, az 1948. évben 311 helységben 2220 öntözőtelepen 32 614 kat. holdat öntöztek és egy öntözőtelep átlagos területe 14,7 kat. hold volt. v A 3 éves terv eredményeként megállapítható, hogy az öntözéses termelés az 1948. évben 62 újabb helységben terjedt el, az öntözőtelepek száma 870-nel, azaz 64%-kal, az öntözött terület nagysága pedig 12 440 kat. holddal, azaz 62%-kal több lett, mint az 1947. évben volt. Érdekes megemlíteni, hogy az öntözőtelepek száma és az öntözött terület nagysága majdnem ugyanolyan arányban emelkedett, tehát az újonnan berendezett öntözések átlagos üzemnagysága nagyjában az 1947. éviekéhezrhasonló. A függelékben közölt táblázat adatainak Magyarország térképével való összevetése (1. ábra) alapján megállapíthatjuk, hogy az öntözések egy-egy, az állam által létesített öntözőmű körül gyürűszerűen terjednek, amiből arra következtethetünk, hogy a földművelő nép erőteljes állami beavatkozás nélkül csak nehezen sajátíthatja el az öntözéses gazdálkodás módszereit és gyakorlatát. Az 1. táblázatban öntözéseink művelési ágak szerinti megoszlását mutatjuk be törvényhatóságonkint. Mezőgazdálkodásunk a szociális termelés felé halad, ezért nagyon fontos volt megállapítani, hogy az 1948. év folyamán az öntözések közül az egyes törvényhatóságok keretén belül és művelési ágankint milyen arányban folyt szövetkezeti termelés? Erről is felvilágosítást nyújt az 1. táblázat, amelyből kitűnik, hogy az 1948. évben folytatott összes szövetkezeti öntözések közül 95,3% rizsöntözés volt. A kerti öntözések csak 3%-ban voltak a szövetkezeti vonalon képviselve. Az ország 21 745,5 kat. hold rizsvetőterületének 21,7%-a, azaz 4712,4 kat. hold állt szövetkezeti művelésben. Országtájak szerint a szövetkezeti öntözések százalékos megoszlását a 2. táblázat mutatja. * * *