Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

1G8 Dr. Bogárdi .János hordaléktöménység idején, — nagyobb árhullámoknál, — az átlagosnál többszörösen nagyobb hordaléktömeg jut a gát alatti szakaszra. Mégis, — tekintve, hogy a görgetett hordalékot, amely pedig csaknem teljesen a gát felett ülepszik le, számításon kívül hagytuk, — remélhetőleg valószínű értéket kaptunk. A feltételezett 1 186 000 m

3 feltöltődés a tározótér (136 millió m

3) mintegy 0,87%-a, vagyis a tározás első évében ennyi veszteséggel kellene számolni. Záhonyig, — a duzzasztás körül-belüli felső határáig, — azonban a hordaléklerakódás szempontjából a természetes Tiszameder térfogata is figyel cm beveen dő. Ez а У. O. szelvények területéből (1929—30. évi felvétel) számítva mintegy 36 millió m

3, vagyis összesen 172 millió m

3 teljes tározótérből az első évben mintegy 0,70% iszapolódik fel. Ha tehát a feltöltődés mérve állandó maradna, kb. 143 év alatt töltené fel a hordalék a teljes tározóteret. Azonban, — mint már említettük, — az általános felfogás szerint az érkező hordalékmennyiség idővel csökken, és ezáltal csökken a feltöltődés mértéke is. Medertározásnál a csökkenés nagyságára tapasztalat még nem igen áll rendelkezésre. Mindenesetre a feltöltődések csökkenése várható. Feltételezhető továbbá, hogy bizonyos idő — 20—30 év — elteltével az érkező és lebocsátott hordalékmennyiség egyensúlyba kerül. Végeredményben az első évek rohamos feltöltődése után előreláthatólag a folyó természetes életében is előforduló mederváltozások mértékével azonos rendű feltöltődések várhatók. Ha feltételezzük, hogy a feltöltődés mértéke 30 éven át változatlanul 0,70%, akkor az eredeti tározótér 21%-kal vagyis mintegy 36 millió m

3-rel csökkene. Valószínűnek látszik, hogy a tározótér feliszapolódásának mértéke később sem fogja jelentősebb mértékben meghaladni a 20%-ot. Gyakorlatilag a jelentősebb feltöltődések felső határa Záhony és Vásárosnamóny között lesz. Meg kell említenem, hogy a feliszapolódás a vízleeresztés módjának szabályozásával is csökkenthető

1

9. Hangsúlyoznom kell, hogy a fenti adatok csupán előzetes tájékoztatásra alkalmasak és semiképpen sem tekinthetők pontos, végleges értékeknek. Megbízhatóbb adatokat csak további mérésekkel nyerhetünk. Az adatgyűjtést még a duzzasztómű megépítése előtt ki kell egészíteni, majd a víztározás megkezdése után újabb szempontok szerint folytatni kell. Ezekre tanulmányom végén külön javaslatot teszek. B) Változások a duzzasztómű alatt A duzzasztómű alatti szakaszon megnövekedett sebességekkel és erőteljesebb örvénylésekkel kell számolnunk. Vagyis a gát alatt nagyobb a vízfolyás energiája. Mindez azonban feltűnően csak néhány 100 méter távolságban érvényesül, mert az energiafölösleg gyorsan felemésztődik. A változásoknak ez a része tehát nem túlságosan nagy jelentőségű és tulajdonképpen már a duzzasztó tervezésénél kell reá számítani. Megfelelő energiatörők és utófenék-biztosítás révén ugyanis a duzzasztómű alatti rövidebb szakaszon esetleg megakadályozhatjuk a meder kimélyülését és elfajulását. 1

9 Lásd részletesebben dr. Bogárdi János: ,,Hordalékmozgás folyókban" című tanulmányának 57. oldalán. (Mérnöki Továbbképző Intézet kiadv., 1942., 38. füzet)