Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán
Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán I 179 A fenti képletek természetesen elméletileg nenj tiszta összefüggések, — ami természetes, — mert a töménység és a szállított hordaléksúly nem csupán a középsebesség szerint változik. Ezért a (26) — (29) kifejezéseket csak a mérési határokon belül lehet közelítő számítás esetén használni. (Az összefüggések közelítő voltára mutat az a körülmény is, hogy v k = 0 esetén — amikor tehát állóvízről van szó — a képletek szerint sem a töménység, sem a hordaléksúly nem egyenlő zérussal). Ezeket az összefüggéseket további számításainknál, a G = f (Q) függvénnyel kapcsolatban már említett okok miatt, egyelőre nem is használtuk fel. Vizsgálatainknál megállapítottuk, hogy az egyes fiiggélyek középtöménysége is függ a függély középsebességétől, sőt természetesen a függélyek egyes pontjainál uralkodó hordaléktöménység is összefügg a vizsgált pont sebességével. Ezeket a törvényszerűségeket további tanulmányainknál kívánjuk behatóbban tárgyalni. Ezért részletesebb ismertetésüket itt mellőzzük. R) A mérési keresztszelvények változása . A keresztszelvények, illetőleg a Rázompuszta—záhonyi Tisza-szakasz meder, változásait tulajdonképpen két részletben lehetne tárgyalni. Először a legrégibb medernyilvántartási felvételek időpontjától a mérések megindulásáig, másodszor pedig a hordalékmérések során tapasztalt változásokat kellene megvizsgálnunkVégeredményben mostani tanulmányunknál a Tisza-szakasz régebbi változása 1 2 csak kisebb fontosságú. Különösen feleslegesnek látszik az összehasonlítás a szabályozás előtti állapotokkal. Tanulmányunk ugyanis elsősorban a tiszalöki vízlépcső megépítése folytán várható átalakulásokkal foglalkozik. A tárgyalt két szakasz felvételi adatai szerint a kisvízszínek süllyedésén felül semmiféle állandó jellegű és irányzatú átalakulás nem állapítható meg. A 25. ábrán a Tisza szabályozása óta végrehajtott összefüggő medernyilvántartási felvételek idevágó adatait tüntettük fel. 1801 óta a vizsgált két keresztszelvény területe egységesen növekvő irányzatot mutat. A szelvények alakját tekintve Záhonynál nincs jelentősebb változás, Rázompusztánál azonban a meder sekélyebbé vált és jobbfelé tolódott el. 25. ábra. 1 2 Lásd részletesen dr. Lászlóffy Woldemár : A Tiszavölgy című tanulmányában. (Vízügyi Közlemények, 1932. július —decemberi szám.)
