Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

1G8 Dr. Bogárdi .János Ezek az értékek ténylegesen szállított hordaléksúlyok középértékei, tehát összehasonlíthatók egymással. Látjuk, hogy magas vízállású időszakban, — mint pl. 1944-ben, — a szállított hordaléksúly a töménységekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékban növekszik. Érdekes, hogy alacsony vízjárású -periódusban Záhonynál, magasnál pedig Rázompusztánál nagyobb a hordaléksúly. Ennek az oka talán az lehet, hogy alacsony vízjárásnál a Bodrog hosszú síksági szakaszán a hordalék jelentős része leülepszik és így a folyó aránylag tisztább vizet hoz a Tiszába. Mivel a magas vízállásoknál szállított hordalékmennyiségek hasonlíthatatlanul nagyobb súllyal szerepelnek, végereményben amint várható is, Rázompusztánál lesz nagyobb az átlagos hordalékszállítás. Mivel az 1942/44. évi mérési periódus viszonylag alacsony vízállású, a záhonyi és rázompusztai átlagos napi hordalékszállítás természetesen nagyobb, mint a IV. oszlopban közölt 10 179 és 11 093 tonna/nap érték. De nyilvánvaló, hogy G átlagértékeit nem lehet a 21. ábrából közvetlenül leolvasni. Ha az I., II., III. és IV. periódus középvízállásai mellé rendeljük a hordalékszállítási ábrából kiszámított megfelelő hordaléksúlyokat, — a 19. és 20. ábra szerint, — az így kapott értékpárok is közelítőleg egyenest alkotnak. Vagyis a tényleges hordaléksúlyokból valamely időszakra számított átlag is egyenesen arányos a vizsgált periódus középvízállásával. Ez az arányosság itt is érthető, hiszen minden vízálláshoz tartozó hordalékmennyiség súlyának megfelelően szerepel az átlagképzésben. Ennek alapján az 1931/40. évi középvízállás, az átlagos töménységhez hasonlóan a 10 évhez tartozó átlagos hordalékszállítást is kimetszi: Záhonynál 21 200, Rázompusztánál pedig 25 200 tonna/nap volt az átlagos hordalékszállítás. Rázompusztánál tfehát, — mint vártuk, — Záhonyhoz viszonyítva nagyobb az átlagos hordaléksúly. Rázompusztánál kisebb ugyan az átlagos töménység, mint Záhonynál, de a vízmennyiségek ehhez viszonyítva fordított arányban vannak és a töménységhez képest arányszámuk nagyobb. A fentiek szerint nem lehet valamely időszak közepes vízhozama és töménysége alapján az átlagos hordaléksúlyt meghatározni. Le kell tehát mondanunk arról, hogy a közepes töménységek és vízmennyiségek segítségével ellenőrizhessük előző számításainkat. A G = f (h) összefüggés (lásd a 21. ábrát) megállapítása előtt a Ck = f (Q) és a G = f (Q) függvényeket, vagyis a közepes töménységnek és a hordaléksúlynak a vízmennyiségekkel való összefüggését is meghatároztuk grafikusan. Azonban ezeket további számításainknál nem használtuk, mivel a vízmennyiségeket csakis a víztömeggörbe, tehát végeredményben a kiadódó vízállások alapján állapíthatjuk meg. Az egyes napok vagy bizonyos időszakok vízjárását a vízállások jellemzik. A Ofc = f (Q) és G = f (Q) függvény felhasználása esetén felesleges módon a víztömeggörbéket is bevontuk volna a számításba, ami újabb hibaforrást jelentett volna. Éllenőrző számításaink szerint azonban a G = f (h) és G = f (Q) alapján ugyanazon G-hez tartozó h és Q értékek — a mérési pontosságon belül —• kielégítik a Vízrajzi Intézet, ill. az Öntözésügyi Hivatal által szerkesztett víztömeggörbéket. IQm _ Jn~\ A (16) alatti G = f általános összefüggés felállítását részletes szemnagyságd

r ) adatok hiányában meg sem kísérelhettük. Viszont a (17) és (18) alatti G = f (Q) és G = f (h) függvényeket, — mint láttuk, — sikerült meghatározni, ami általánosságban Lane, Shulits és Johnson megállapításával sincsen ellentétben. Ugyanis az eddigi szemnagyságelemzések szerint a lebegtetett anyag átlagos szemnagysága