Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán I 69 A közepes töménység (C

k) a vízállások (

h) függvényében a következő: Záhonynál C

k (g/m

3) = 0,0274 Л

17

3 (22) Rázompusztánál C

k (g/m

3) = 0,000149 A

2'

4

4 (23) Számításnál a vízállás cm-ben helyettesítendő be úgy, hogy h 0 megfelel — 300 cm-es vízállásnak. Tehát pl. —195 cm-es vízállásnál a képletekbe h = 105 érték helyettesítendő. A (22) és (23) képlet természetesen csak tájékoztató adatokat ad, mivel a mérési pontok erősen szóródnak a kiegyenlítő egyenes körül. Azt is meg kell említenünk, hogy a képletek szerint h = 0 vízállásnál a töménység is zérus lenne, ami nyilvánvaló ellentmondás. Ezért a képleteket a legalacsonyabb mérési vízállásoknál alacsonyabb vízállásoknál nem szabad használni. A 17. ábrából kivehető, hogy a közepes töménység g/m

3-ben Záhonynál Rázompusztánál Az 1931/40. évi közepes kisvíznek 1 f , ... 29 20 Az 1931/40. évi középvíznek megjelelő ^ 330 26

6 Az 1931/40. évi közepes nagyvíznek ) vlzallasna

l 2,250 2,230 Az első fontos megállapításunk, hogy Záhonynál átlagosan nagyobb a hordaléktöménység, mint Rázom-pusztánál, ami — tekintve a nagyobb vízsebességeket és eséseket — érthető is. Nyilvánvaló az is, hogy a Bodrog vizének töménységé, átlagosan véve, hasonló a záhonyi töménységhez. Sokkal kisebb ugyanis nem lehet, mert akkor a rázompusztai töménység lenne a mértnél jelentősen kisebb, de feltűnően nagyobb sem lehet, mert abban az esetben a rázompusztai töménység egyenlő lenne a záhonyival, vagy még nagyobb nála. Mindenesetre nagyon hasznos lenne a Rodrog vizének töménységét is mérésekkel meghatározni. Az 1931—40. évi záhonyi (—58 cm) és rázompusztai (+76 cm) középvíznek megfelelő vízállásnál a' 17. ábra szerint Záhonynál 330, Rázompusztánál pedig 266 g/m

3 töménységértéket olvashatunk le. Ezek az értékek feltűnően megegyeznek a Vízrajzi Osztály 1901. évi méréseinél talált csapi 344, és tokaji 282 g/m

3-es közepes töménységekkel. A 18. ábrán a mérési periódus vízállásai és a 17. ábra segítségével a hozzájuk tartozó közepes töménységeket tüntettem fel. A jellegzetesebb vízállásokhoz tartozó töménységeket egyenesekkel kötöttük össze. Az így kapott ábrából a következő átlagos töménységeket számítottuk: I. 1942. VII. 1 — XII. 31. II. 1943. I. 1— XII. 31. III. 1944. I. 1— VII. 31. IV. 1942. VII. ' 1944. VII. 3i. K/mZáhonv Rázompuszta 79 50 164 121 543 497 249 209 A 25 mérési hónapra meghatározott átlagos töménység (249 és 209) — mint ez a rendkívül alacsony (1942—44. évi) vízállásokból is következtethető - alacsonyabb a nedves éveket is magába foglaló 1931/40. évtized középvízállásának megfelelő értékeknél. Az I. oszlop értékei a legkisebbek, mivel csupán nyári és őszi mérésekből adódtak. Ezért még a II. értékeknél is alacsonyabbak, bár 1943 közismerten rendkívül alacsony vízjárású év volt. A III. alatti töménységek viszonylag