Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán Rázompuszta {97. V.O.) 167 síinkre. Meg kell említenem, hogy pl. а Mississippin végzett hasonló vizsgálatok alapján sem lehetett semmiféle törvényszerűséget megállapítani. A legkisebb pontonkinti töménységet, 4,85 g/m

3-t, 1943. január 18-án Záhonynál, álló jégtakaró alatt észleltük. A legnagyobbat pedig 3438 g/m

3 értékkel 1943. április 4-én Rázompusztánál, 7,68 m mélységben (a fenék közelében) mértük. Az egész keresztszelvényre vonatkozóan a legkisebb közepes töménység Záhonynál 12,7, Rázompusztánál 10,7, a legnagyobb pedig 2950, illetőleg 2539 g/m

3 volt. A Vízrajzi Osztály

1

0 1901-ben már végzett méréseket a Tiszán a lebegtetett hordalék megállapítására. Négy helyen, Csapon (ami Záhonynak felel meg), Tokajnál, Szolnokon és Szegeden átlag 5-naponkint a sodorvonalból vettek ki egy-egy vízmintát. Mivel a mérések főcélja a hordalék öntözési szempontból (trágyaérték szerint) való elemzése vblt, mostani méréseinkkel — különösen az adatfeldolgozást tekintve — nem hasonlíthatók össze. A kétféle mérés nem azonos és nem pótolják, hanem inkább kiegészítik egymást. Néhány csapi adatot azonban Záhonnyal, a Tokajra vonatkozókat pedig a rázompusztaí értékekkel érdemes összehasonlítani. így 1901-ben Csapon, a jelenlegi 12,7 és 2950 g/m

3 szélsőségekkel szemben 25 és 2962 g/m

3 töménységeket mértek. Az 1901-ben mért tokaji szélsőségek, 26 és 3111 g/in

3, a jelenlegi rázompusztaí 10,7 és 2539 g/m

3 töménységekkel hasonlíthatók össze. Természetesen itt az értékek 1

0 Pasteiner Dezső: ,,A Tisza folyó lebegő hordaléka". Vízrajzi Évkönyv, XIIL kötet.