Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán ] 63 V. TÁBLÁZAT. - TABLE V. A mederanyag és hordalék ásványtani összetétele. Mineralogical Composition of silt and bed material. и ni > « M •ni 3 О u о N ОТ чч о а N ТЗ С < С ÖÍJ S Pirit э « Amtlbol с X о ^ s с 4U M M QJ Q, X Biotit Augit I Olivin I Cirkon I Gránát Apatit I Turmalin 1 Epidot I Szericit о I Hematit Limonit "rt M Kaolin Hialit -j Z •c « r ' I. Záhony Я

е"

ёкаП

ya

g, [bed material + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + -r + + + 1,1-2,1 T

T „ , Ifenékanyag II. Razompuszta {, . 1 bed. material -J+ + + + + + + + + + + + + 4 + + + 1,0-3,0 TT

T í lebegő hordalék III. Záhony [suspended silt ... + + + + + + + + + + + + + + + 1,0-6,0 í lebegő -г-,,- г,- 1 hordalék IV. Razompuszta < , , ) suspended + + + + + + + + + + + + + 1,0-2,0 1 silt A hordalékanyagok (III. és IV.) legnagyobb százaléka — 60 és 74% — agyag és iszap volt. Egyébként a szétválasztás 2,61-nél könnyebb és 2,61-nél nehezebb fajsúlyú részre történt. Az összes minta anyagára jellemző, hogy a mikroszkóp alatt legtöbb ásvány gömbded, éi> aránylag kevés az oszlopos kifejlődésű. Az oszlopos kifejlődésű ásványok elvégződése is legömbölyödött. Az V. táblázatban megadott r érték az ásványos elegyrészek leghosszabb és legrövidebb méretének hányadosa. Gömbalaknál r — 1; minél nagyobb r értéke, annál hosszabb, inegnyúltabb az ásvány. A táblázat feltünteti az egyes ásványok előfordulását a vizsgált négy mintánál. Mindazok az ásványok, amelyek a hordalékanyagokban szerepelnek, előfordulnak a fenékanyagokban is. A záhonyi fenékanyagban a

1 táblázatban felsoroltak mellett még riolit és fillit is kimutatható volt. A vizsgált minták ásványos elegyrészei híven mutatják a vízgyűjtőterület kőzeteinek jellegét. A váztiszta kvarc a kárpáti homokkőből, a hipersztén, ortoklász, andezit és kőzetüveg a Beregszász körüli hegyekből, a gránátok, a fillit pedig a forrásvidék körüli kristályos palahegységből származtatható. A szemnagyságvizsgálatok szerint: a záhonyi fenékanyagnál a finom homok az uralkodó. A legnagyobb ásványszemek 0,6 mm, a legkisebbek 0,01 mm körüliek voltak. Az átlagos szemátmérő (d

g) mintegy 0,37 mm. A rázompusztai fenékanyag legnagyobb százaléka is finom homok. Kivételesen 2 mm-es szem is előfordult. Az átlagos szemátmérő mintegy 0,34 mm. A záhonyi és rázompusztai lebegtetett hordalékanyagban uralkodó a finom iszap. Alárendelten durva iszaprészek is előfordulnak. A legnagyobb szemek átmérője kb. 0,2 mm, a legkisebb szemátmérő pedig 0,006 mm. Az átlagos szemátmérő mintegy 0,01 mm. Megjegyzem, hogy a közölt szemnagyságok csak közelítő értékek. Pontos adatokat csak a részletes szemnagyságelemzés után lehet megadni. A hordaléktöménységet a kivett vízminták térfogata és a mért hordaléksúly alapján, vagyis közvetlen méréssel határoztuk meg. Mindkét mérési szelvényben (lásd a 14. és 15. ábrát) a kijelölt függélyekből a vízmélységtől függően általában 4—5 különböző vízmélységből vettük állandóan a vízmintákat. Ezekből a töménység mélységszerinti változását megrajzolva, a függély közepes töménységét grafikusan