Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

1G8 Dr. Bogárdi .János A művelési ágak szerinti megoszlás a következő: Záhony Rázompuszta km

2 % km

2 % Erdő 12508 (39) 17323 (35) Szántóföld 9700 (30) 15344 (31) Rét 4691 (14) 7885 (15,9) Legelő 3630 (11) 5232 (10,5) Szőlő, kert 556 (0,2) 820 (1,6) Egyéb 1374 (5,8) 2838 (6) • A záhonyi mérési szelvényhez tartozó vízgyűjtőterületet közepesen, 30 éves átlagban (1901 — 1930), évenkint 764 mm csapadék nedvesíti. Az átlagos csapadékmennyiség a legszárazabb részeken is meghaladja az évi 550 mm-t. A vízgyűjtőterületnek felső, hegyvidéki részén, amelyen az évi csapadék meghaladja a 700 mm-t átlagosan évenkint 905 mm csapadék hullik le. A rázompusztai vízgyűjtőterületre is meghatároztuk a 30 éves átlagos csapadékmagasságot. Érdekes, hogy bár — Záhonyhoz képest — kiterjedt alföldi jellegű területekkel növekszik a vízgyűjtőterület, a csapadékátlag csak kis mértékben marad az ott megállapított érték alatt. Számításaink szerint az átlagos csapadékmagasság 736 mm-re rúg, de a vízgyűjtőterület legszárazabb részén is mérnek átlagosan legalább évi 550 mm csapadékot. A vízgyűjtőterületnek felső, hegyvidéki részén, amelyen az évi csapadék meghaladja a 700 mm-t, átlagosan évenkint 886 mm csapadék hullik le. A 30 éves csapadékátlagokat feltüntető csapadéktérkép alapján meghatároztuk a vízgyűjtőterületeken az évi átlagos csapadékösszegek megoszlását. E szerint az átlagos évi csapadékösszeg: Záhonynál Rázompusztánál 550 mm-nél nagyobb 32 459 km

2-en 49 442 km

2-en 600 „ 28 150 „ 40 264 700 „ .. 18 146 „ 25 108 800 „ „ 14 517 „ 19 463 1000 „ „ 7 851 „ 9 881 1200 „ „ 3 515 „ 3 746 A Záhony körüli Tisza-szakasz vízjárásának jellemzésére az I. táblázatban összefoglaltuk a záhonyi vízmérce jellemző vízállásait. A táblázatban az átlagos vízjárásra mértékadó 1931—40. évtized jellemző vízállásait adjuk meg. Ez az évtized ugyanis kiválóan alkalmas az átlagos vízjárási ' viszonyok megítélésére, mivel benne a száraz és nedves évek arányosan szerepelnek. A táblázat többi részében a mérési periódusok jellemző vízállásait is külön feltüntettem. Ezeknek összehasonlítása a mérési eredmények kiértékeléséhez szükséges. Láthatjuk, hogy az 1942. év második fele, valamint az 1943. év jóval alacsonyabb vízjárású volt, mint a tízéves átlag. Ez a körülmény az évi kis- és nagyvizeknél is kitűnik. A tízéves átlagot az 1944. csonka mérési időszak vízviszonyai közelítik meg leginkább. A mérési periódus — 25 hónap — átlaga szintén jóval alatta marad a tízéves átlagnak. Végeredményben, mint tanulmányunk más helyén már említettük, a mérési periódusok vízjárása rendkívül alacsonynak mondható. A rázompusztai Tisza-szakasz vízjárását jellemző adatokat a II. táblázat tartalmazza. Mivel a rázompusztai vízmércét csak 1941-ben állították fel, az 1931—40. évtized jellemző vízállásait a tokaji és rázompusztai vízállások 1941—42. évi összefüggéséből vezettük le. A vízjárás a mérési periódus alatt természetesen a rázompusztai szakaszon is lényegesen alacsonyabb volt az átlagosnál.