Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

1G8 Dr. Bogárdi .János Ha a Q vízmennyiségek és h vízállások közötti összefüggést egy Q = /

1(Л.) függvénnyel egyértelműen meghatározhatjuk, akkor végeredményben esetleg a G = f(h) (18) függvény is meghatározható. A teljes hordalékmennyiséget sok esetben nem lehet a (16), (17), vagy (18) összefüggés alapján meghatározni. A kérdés a lebegtetve szállított hordalék szemnagyságával függ össze. Nyilvánvaló, hogy bizonyos szemnagyságnál finomabb hordalék szállításánál a vízsebességek, az örvénylések, a vízmennyiségek, vagyis a hidraulikus elemek jelentősége lényegesen kisebb, mint durvábbszemű hordalék esetén. Ha tehát a vízgyűjtőterületről vagy a meder anyagából nagy mennyiségben kerül a vízfolyásba igen finom szemű hordalék, a folyó azt minden különösebb feltétel nélkül szállítja. Ezért a teljes hordaléksúlyhoz viszonyítva túlságosan nagy mennyiségben szállított fínomszemű hordalék esetén a (16), (17) és (18) összefüggéshez hasonló törvényszerűségek érvényessége megszűnik. A fentieket több gyakorlati példa igazolja. A Colorado folyón végzett hordalékmérések eredményei pl. azt mutatják, hogy a 0,01 mm-nél durvább hordalékrészek súlya arányos a vízmennyiséggel, az ennél finomabb szemnagyságtöredék súlya azonban már nem. Az is beigazolódott, hogy a teljes hordaléksúly is független volt a vízmennyiségtől. A vizsgálatokat К. W. Lane és Sámuel Sliulits végezték. Megállapításaik szerint tehát 0,01 mm a számításba jöhető szemnagysághatár. Az 0,01 mm-nél durvábbszemű hordaléksúly a Coloradon a vízmennyiség 1,88 hatványa szerint változott. Hasonló megállapításra jutott a U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service mérnöke, Joe W. Johnson is. Szerinte a 0,05 mm-nél nagyobb szemnagyságú hordaléksúly arányos a vízmennyiséggel. Az általa levezetett összefüggés 0 = 4 Q

0'

8

9 (19) ahol G a mponta szállított 0,05 mm-nél nagyobb szemnagyságtöredék súlya tonnában. Q pedig a vízmennyiség köblábjsecban kifejezve. Az eddigi kutatások során azonban sikerült több esetben, a szemnagyságok figyelmen kívül hagyása mellett is, megfelelő gyakorlati eredményt elérni. így Straub

8 Kansas Citynél a Missouri-folyóra a következő gyakorlati összefüggést találta G = 30,42 . Ю1

1 . Q

2'

1

6 (20) ahol G a hordaléksúly tonnaj

sec-Ьап, Q pedig a vízmennyiség köbláb/secban kifejezve. Lane és Shulits a legkülönbözőbb hordalékos vízfolyásokon végzett mérési adatok segítségével az adatokat egységesen 510 m

3/sec (18 000 ft

3/sec) vízmennyiségre átszámítva megállapították, hogy a naponta szállított hordaléksúly az esés harmadik hatványával arányos (lásd a 22. ábrát). Straub

8

a jellegzetes vízsebesség- és töménységgörbék alapján a lebegtetve szállított hordaléksúlyt az alábbi összefüggésből számította (21) ,

8 Straub L. G. : Transportation of sediment in suspension, Civil Engineering 1936 május. • f

a Straub L. G.: Hydraulic and sedimentary characteristics of rivers, Transaction of the American Geophysical Union, Thirteens Annual Meeting, 1932. G -С + L 0.2 m •c, 0-8 m