Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - II. Hetvenéves a Vízügyi Közlemények

8 Hetvenéves a Vízügyi Közlemények foglalása [1936/4]), hanem jeles külföldi szerzők úttörő tanulmányainak szószerinti fordítása (pl. Girardon: A folyók kisvízi medrének szabályozása [XI.f. ], Kopecky: A talaj fizikai sajátosságai [XXIV. f.], Seifert : Földgátak készítésekor végzendő kísérletek [1933/2]), sőt egészen új tudományágak meghonosítása (Jáky: Talajmechanika [1933/1—2.]) domborította mindenkor ki a Vízügyi Közlemények tankönyvjellegét. A folyóirat mellékletei közül jelentőségben messze kimagaslik „Az Annales des Ponts et Chaussées Vízügyi Közleményei" с. 10 füzetből álló gyűjtemény, amely Bogdánfy Ödön feldolgozásában 2067 oldalon adja a franciák vezető szakfolyóiratában egy évszázad alatt (1831 —1930) napvilágot látott 1842 vízépítési cikk kivonatát. A Vízügyi Közlemények külföldi kiadása ban angol, francia, német, olasz, orosz és román nyelvű kivonatok terjesztik a magyar műszaki tudás jó hírnevét. Ma 27 külföldi állam 142 városába 408 példányban jár a Vízügyi Közlemények és 21 államból, 102 címről kapunk rendszeresen cserekiadványokat. Ezeknek a folyóiratoknak, könyveknek és egyéb kiadványoknak anyagi értékénél azonban jóval jelentősebb külföldi kapcsolataink erkölcsi értéke. A Vízügyi Közlemények részletes kivonatai — a magyar szöveg kétnyelvű felírásokkal készült ábráival és táblázataival, továbbá a képletek révén — hű képét adják az eredeti tanulmányoknak. Ezért, és igen gondos fordításuk folytán, szívesen látott olvasmányai a külföldi szakköröknek és nem egyszer teljes terjedelmükben átveszi őket a szaksajtó. A Vízügyi Közleményekről vagy egyes cikkeiről Moszkvában, Prágában, Varsóban, Berlinben, Bécsben, Párisban, Brüsszelben, Zürichben, Simlában (India), New-Yorkban, stb. megjelent ismertetések nyomán az évek folyamán érdeklődő levelek és csereajánlatok sora érkezett a szerkesztőségbe a világ minden részéből. Külföldi intézetek küldik el ismertetésre kiadványaikat és világlapok kérnek önálló cikkeket magyar szerzők tollából. Amíg a múltban nyelvi elszigeteltségünk folytán szinte semmit sem tudott a magyar vízimunkálatokról a nagy világ — pl. 1934-ben a Népszövetség a kínai ármentesítések kérdésének kivizsgálására kiküldött szakbizottságba sem hívott meg magyar szakértőt —, a legújabb külföldi vízépítési tan- és kézikönyvek mind több magyar művet és szerzőt idéznek (példaképpen az École des Ponts et Chaussées, a grenoblei École des Ingénieurs Hydrauliciens és a prágai műegyetem vízépítéstani jegyzeteit, stb. említhetem, vagy Schaf female: Hydrographie с. művét). * 71. évének küszöbét a Vízügyi Közlemények az eddiginél is szélesebb skálájú programmal lépi át. Tan- és kézikönyv jellegének a megőrzése mellett fokozott tervszerűséggel kívánja szolgálni a vízimérnöki kar továbbképzését. E célból indította meg a ,, Víziügyek a dunai államokban" c. rovatát, hogy a gazdasági szerkezetben hozzánk legközelebb álló szomszédok felé is kiterjessze a tapasztalatcserét. Állandó súlyponti kérdéssé teszi a technikai haladás korszerű szocialista gondolatait: a tudományos munkaszervezés, az újítások, normalizálás, általában az önköltségcsökkentés ügyét, és a Szovjetúnióval való régebbi szellemi kapcsolatait kimélyítve fogja munkálni a szocialista építőmunka és a tervgazdálkodás sikerét.