Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IX. Szakirodalom

Davidov: Az Ob—Aral —Kaspi-tó víziösszeköttetés 127 séges csatornákon keresztül a vizek a Szari-Kamösi völgykatlanba jutnak, ezt kitöltik és az Uzboj folyó völgyén át torkollanak végül а К asp i-tengerbe. A bjelogorjei gáttól a Kaspi-tenger ig terjedő távolság 4.000 km. Ebből a tavakra és folyómedrekre 1.800 km, régi elhagyott medrekre 950 km és a mesterséges csatornára 1.250 km esik. A vízválasztó és a Kaspi-tenger víztükre közt összesen 90 m a szintkülönbség és ennek kihasználására 4 vízierőművet terveznek. Egészen természetes, hogy az említett elgondolás végrehajtása, amellyel megvalósulna az Ob —Arai —Kaspi-tenger közötti víziösszeköttetés, óriási befektetést és hosszú évek munkáját igényli. A munkát ezért úgy kell megszervezni, hogy szakaszonkint is végrehajtható legyen. Már az egyes építési szakaszok keretében elkészülő munkálatoknak biztosítani kell a beruházás részbeni hasznosítását. A Bjelogorje mellett tervezett völgyzárógát két, esetleg 3 részletben épülhet, fokozatosan emelve a duzzasztási magasságot és az energiatermelést. A vízválasztón keresztülhaladó csatorna építését is több részletben lehet elvégezni és így fokozatosan emelni a szállított vízmennyiséget. A legidőszerűbb a Bjelogorje melletti gát építésének kérdése, ós az építkezéssel összefüggő problémák megoldásával már most behatóan foglalkoznak. A tervezett gát ugyanis csak 500 km-re van a nagyjelentőségű uráli iparvidéktől és így ennek energiagazdálkodásában elsőrendű szerepe lesz. Megépítése 400 millió m

3 földmunka és 10 millió m

3 betonmunka elvégzését igényli. Az első építési szakaszban az energiatermelés csökkentése nélkül 1.000 m

3/sec vizet lehet kivenni az Ob folyóból és az Aral-Kaspi medencébe terelni. Erre az időre a középázsiai vizeket előreláthatólag már teljesen igénybeveszik, és így az említett pótlásra a Turáni síkság öntözésénél már elengedhetetlenül szükség lesz. De ez a vízmennyiség már lehetővé teszi a turgaji vizierömű üzembehelyezését is, amely 600 millió kWó villamos-energia termelésén kívül 4 millió ha terület öntözési lehetőségét biztosítja. A 1.000 m

3/sec vízvezetésű csatorna megépítése mintegy 5 milliárd m

3 (laza talajban végzendő) földmozgósítást jelent. A végleges 10.000 m

3/see vízhozamot biztosító csatorna földmunkája 18 milliárd m

3 lesz. Minél nagyobb lesz az Ob folyóból történő vízigénybevétel, annál jobban csökkenne a bjelogorjei erőmű termelése. Ezért gondoskodni kell az Ob folyó vízhozamának kiegyenlítéséről, ami a Jeniszej folyó vizének átvezetésével érhető el. Ezt az átvezetést a Kasz, illetve Kety folyók medrének felhasználásával tervezik. A Jeniszej átlagos évi középvízhozama a megépítendő gát közelében 10.400 m

3/sec, tehát 9.400 m

3/sec vízmennyiséget lehet kivenni a folyóból a nélkül, hogy a hajózás érdekei veszélyeztetve lennének. A fennmaradó vízmennyiséget vízierőtermelésre lehet felhasználni és itt 4,7 milliárd kWó termelése biztosítható. A bjelogorjei tároló vízháztartása tehát végeredményben így alakulna: az Ob vízhozama 10.000 m

3/sec, a Jeniszejböl származó vízhozam 9.400 m

3/'sec. A bjelogorjei erőmű szükséglete 8.500 m

3/sec, az Aral-Kaspi medencébe átvezetendő 10.000 m

3/sec, párolgási és szivárgási veszteségre marad 900 m

3/sec. A tervezett csatornák megépítésével a belhajózás részére is igen fontos viziösszeköttetés létesül, amely az Ob és Jeniszej folyó torkolatát a Kaspi-tengerrel köti össze. A 10.000 m

3/sec vízhozam Kazaksztánban és Türkisztánban 25 millió ha terület öntözését biztosítja és 20 millió ha kiterjedésű sivatagi terület lakhatóvá tételét és erdősítését teszi lehetővé. A nagykiterjedésű vízfelületek keletkezése kedvező hatással lesz az éghajlati viszonyokra is, és előreláthatólag jelentősen emelni fogja a szóbanforgó területek folyóinak vízhozamát, ami további kedvező eredményekkel fog járni. A tervezett építkezések fontosságát még csak emeli, hogy a kiépítendő erőmüvek olyan területek energiaszükségletét biztosítják, amelyeknek a jelentősége a Szovjetunió gazdasági életében egyre fokozódik. A terv méretei — hogy csak a Duna budapesti árvízi hozamát emésztő, csaknem 1.000 km-es csatornát és a hazánk két és félszeresével felérő vízterületű tárolót említsük — a Szovjetunió hatalmas arányaihoz méltóak és bepillantást adnak a messzi jövőbe tekintő nagybani tervgazdálkodás szédületes perspektívájába. Csehily Géza.