Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IX. Szakirodalom

126 Szakirodalom Az Aral-Kaspi síkság a Szovjetuniónak egyedüli olyan területe, ahol megvannak az öntözések nagyarányú fejlesztésének ós az értékes gyapot- és délszaki növények termesztésének a feltételei, azonban csak abban az esetben hasznosítható, ha a fentiekre szükséges vízmennyiségről gondoskodnak. A Turáni síkságon 25 millió ha terület öntözésére van lehetőség, ami 225 — 250 km

3 vizet igényel, tehát az Aral-Kaspi medencében a fentemlített 75 km

3-rel együtt összesen évi 300 km

3, vagy kereken 10.000 m

3/sec (!) vízről kell gondoskodni. Az említett vízszegény területekkel közvetlenül határosak Szibéria bővizű vidékei, amelyeknek folyói minden gazdasági kihasználás lehetősége nélkül az Északi Jegestengert táplálják. Az Ob és Jeniszej évi vízhozama kereken háromszorosa az előbb említett hiánynak, évi 900 km

3, de a két folyam vízgyűjtőjében megvalósítható 10—12 millió hektárnyi öntözés csak évi 32 km

3 vizet igényel. A rendelkezésre álló víztömeg és a vízhasznosítás lehetősége közötti hatalmas aránytalanságból jutott Davidov arra a merész és gigászi arányú elgondolásra, hogy a nyugatszibériai folyók felesleges vízhozamát 2. ábra. A tervezett Ob —Aral —Kaspi-tenger összeköttetés vázlatos hoszszelvénye. az Aral-Kaspi medencébe kell átvezetni, ahol a legnagyobb eredménnyel használható fel. Nyugat-Szibéria vizeinek ilyen nagyarányú igénybevételét azonban úgy kell megoldani, hogy a vízierőben rejlő hatalmas nemzetgazdasági érték veszendőbe ne menjen. Figyelembe véve a fentiekben ismertetett helyzetet és Szibéria domborzati viszonyait, a feladatot a következő módon lehet megoldani (2. ábra): az Ob folyón, az Irtis folyó torkolata alatt, Bjelogorje helység közelében létesítendő 78 m magas völgy záró gáttal 4.500 km

3 vizet kell tárolni. A gát mögött ilymódon keletkező óriási méretű medence kiterjedése több mint 250.000 km

2 lenne (Magyarország területének több mint 2 és félszerese). A völgyzárógáttal kapcsolatos erőmű évi 34 milliárd kWó energiát szolgáltatna. A gát duzzasztó hatása, tekintettel a terület jelentéktelen esésére, déli irányban az Irtis és Tobol folyók medrében egészen az ú. n. Turgáji Kapuig, az Aral-Kaspi síkság és Nyugat-Szibéria közötti vízválasztóig terjedne. A vízválasztó általában 26 m-rel van a tervezett duzzasztott vízszint felett ós legmagasabb pontjai sem haladják meg az 50 m-es magasságot. A bjelogorjei tárolóból a vízválasztót szelő, az Ob és Irtis folyó régi medreinek felhasználásával létesülő 10.000 m

3/sec vízszállításra alkalmas csatorna hozná a vizet az Aral-Kaspi medencébe. Átlagos mélysége 40 m lenne, 75 m legnagycbb bevágással. A csatorna ezen szakaszának hossza 930 km. A vízválasztón átjutva, az Ob folyó vize a Turgáji Kapu déli lejtőin halad tovább és az ittlévö folyómedrek és tavak felhasználásával éri el az Arai-tavat. Az Aral-tóból kiindulva ismét régi folyómedreken, illetve mester-