Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VI. Szemle

116 Friedkin — Láazlóffy Nem könnyű olyan fínomszemű és mégis elég súlyos anyagot találni, amely a folyó hordalékát utánozza, s ugyanakkor meredek partként is megáll, különösen ha a kisminta szükségszerű magassági torzítására is gondolunk. Az esést is hozzá kell hangolni a hordalékhoz, hogy se túlságosan gyors, se lassú ne legyen az erózió mérve. De hogy a számos előkísérletet siker koronázta, azt ékesen bizonyítja a 17. ábra. Az ábra felső része a Mississippi egyik szakaszának 1937—41. közti meder változásait tünteti fel a természetben végzett felvételek alapján. Alatta az 1937. évi állapotnak megfelelően készített 1 : 2,000, 1 : 600 méretarányú kismintán a négy évnek megfelelő 12 óra után bekövetkezett változásokat ábrázolták. A meglepő megegyezés még azokat is megnyeri a laboratóriumi kísérletek ügyének, akik eddig bizalmatlanok voltak velük szemben! * * * A Mississippin működő mérnökök összehasonlíthatatlanul különb anyagi eszközökkel dolgoznak, mint mi itt, a Kárpátmedencében. Anyagi fölényüket nem tudjuk utóiérni. De bizonyos, hogy a magyar vízimérnökök leleményessége már a múltban is sokat pótolt abból, ami anyagiakban hiányzott. És mivel nemcsak a magunk, hanem a mások tapasztalatain is okulhatunk, nem hagyhatjuk kiértékeletlenül az amerikai eredményeket. Annál kevésbbé, mert a mi Tiszánk mintegy 1 : 5 arányú kismintája a folyamok atyjának.