Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VI. Szemle

A Nílus völgy öntözései 95 Nílusba, bár csapadékdús vízgyűjtőterülete kereken 0,5 millió km

2, tehát kb. Franciaország területével egyenlő. A folyó vizét ugyanis a „Great Bog" (Nagy Mocsár) elnevezésű lápvidék szivacs módjára felszívja. A Bahr-el-Ghazal vízmennyiségének növelésére két terv készült. Az egyik szerint lemélyítenék a No-tavat, amelyen a folyó átfolyik. így óriási tározó létesülne, melyből a vizet nagyteljesítményű szivattyúkkal a Nílusba lehetne beemelni. Ennek érdekében a Bahr-el-Ghazalt végig kellene kotorni, hogy a víznek a No-tóba való lefolyására megfelelő esést biztosítsanak. A másik terv szerint a Nagy mocsárba torkolló folyók vizét felfogócsatorna segítségével gyűjtenék össze és a mocsár szélén vezetnék el a Fehér-Nílusba. Ennek a tervnek a kivitele a Sudd-csatorna elkészültétől függ. A Bahr-el-Ghazal vidékéről egyelőre még hiányoznak a részletes hidrológiai és földrajzi adatok. Mégis megállapítható, hogy a fenti tervek kivitele esetén Asszuánra vonatkoztatva 1,5 milliárd m

3 öntözővíz nyerhető. A tervben rejlő nagy lehetőségek még nincsenek tökéletesen kiértékelve. Az itt nyerhető öntözővíz m

3-ének ára azonban jóval magasabb, mint az Albert-tói terv kivitele esetén biztosítható víz egységára. A tározható vízmennyiség nagysága a fent ismertetett tervek megvalósítása után Asszuánra vonatkoztatva az alábbiak szerint oszlik meg: 1. Sudd-terv és a Fehér-Nílus szabályozása esetén 4,2 milliárd m

s 2. Baró-folyó szabályozása 1,3 ,, ,, 3. Bahr-el-Ghazal-terv 1,5 ,, „ Összesen 7,0 milliárd m

3 Amint látjuk, a fenti tervek kivitele után is még 1,0 milliárd m

3 víz hiányzik Egyiptom teljes öntözéséhez. Ezért annak a „kedvezőtlen" vízmennyiségnek tározása céljából, amely az előzőkben ismertetett folyószabályozási munkák elvégzése után még le fog folyni, tározási lehetőségeket kell teremteni. Az eddigi javaslatok szerint az Albert- és a Tana-tónál, valamint Gebeiemnél létesítendő duzzasztógát és a Geb-el-Auliánál meglévő duzzasztógát magasítása által érhető el megfelelő tározóhely létesítése. A Tana-tóból évi átlagban lefolyó vízmennyiség 2,7 milliárd m

3. Ebből 2,1 milliárd m

3 „kedvezőtlen" vízmennyiség, amelyet a tó kifolyásánál létesítendő tározógáttal vissza lehetne tartani. Ha ez a mű megépülne, az asszuáni gát tározómedencéjét csak részben kellene a Tana-tóból megtölteni, a többit a Fehér-Nílus szabályozása által nyerhető vízmennyiségből lesz lehetséges tározni. Az abesszin területen lévő Tana-tó lefolyása sziklás, zuhatagos szakaszon történik. Ezért mielőtt magához a duzzasztó építéséhez fognának, előzőleg több km hosszú csatornát kell létesíteni. A helyi adottságok miatt a tó vízszintjét nem lehet 2 méternél magasabbra emelni, de így is 2,3 milliárd m

3 vizet lehet tárolni. A Fehér-Níluson lévő Geb-el-Aulia duzzasztót 1937-ben építették. Feladata, hogy a Fehér-Nílus árvizeit visszatartsa mindaddig, míg a Kék-Nílus árhulláma tart. A duzzasztó csak 9 m magas és tározómedencéjének víztükre 1300 km

2. A FehérNílus vízjárásának szabályozása érdekében a duzzasztót 3 m-rel tervezik magasítani, miáltal a tározóképesség 50%-kal megnövekszik és eléri a 3,2 milliárd m

3-t. l

Tj duzzasztó építését tervezik Gebelein mellett. Ez a hely Geb-el-Auliától délre 450 km-re fekszik, ahol a Nílus sziklaszoroson halad keresztül. A Geb-el-Aulia-