Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)
90 MO SONY T EMIL ahol a holtmagasság, az alapozás és a peremmagasság összegét w? 0'-vel jelölhetjük, és így a (104) értelmében tehát (105) к -JT m' о + S 1 it _ Cl J S К = ? (S) Mindazokban az esetekben, amikor a domborzati és geológiai viszonyok összefüggése a befogadóképesség valamely értékétől kedvezőtlenebbé válik, a k 0 görbe emelkedhetik is. A mélypont megfelel a 69. ábra kapcsán említett ß ma x-n<ik, illetve a И'-görbe töréspontjának (vagy elhajláspontjának). 2. A k 0-görbe segítségével meghatározható a tározótér egy tetszőleges JS elemére eső egységköltség. Az S + JS befogadóképességű tározó teljes költsége (S + J S) (k a + J k 0) , az S térfogatii medencéé meg Sk 0; tehát a JS méretű tározóslem egységköltsége (106) x= =(s + jS)(k 0 + j K )-SK = ]Cu+ n sJb„ J S J s A görbe alakjából következik, hogy a képletbe JS és Jk 0 ellenkező előjellel hely ettesí tendők be. A y. megállapításának akkor van jelentősége, ha a medencetérfogat különböző célokat szolgáló részeit szét lehet választani egymástól, s megkívánjuk határozni az egyes érdekekre eső tározótérszükségletek egységköltségét. Ilyen módon kell meghatározni minden esetben az árvédelemre fenntartott térrész egységköltségét. De hasonló helyzet előállhat másfajta vízgazdálkodási érdekek közös medencével való kielégítésével kapcsolatban is. Tegyük fel, hogy egy tározó két különböző vízhasznosítás — például az öntözés és vízerőhasznosítás — céljaira szolgáltat vizet, és ezek közül az egyik olyan fontos, hogy kielégítése érdekében a másik, alárendeltebb szemponttól függetlenül is meg kellett volna építeni a tározót. Ekkor elméletben szétválaszthatjuk a tározóteret s azt mondhatjuk, hogy az alsó, azaz költségesebb térrész terhét kell az elsőrendűen fontos érdekkörre hárítani, míg a felső, azaz olcsóbb medencerési költségeit a másodrendű fogyasztó vállalhatja. Meg kell tehát határozn : azt az S tározótérszükségletet, amelyre a fontosabb érdek egyedüli kielégítése céljából volna szükség, s akkor a másik fogyasztó szükségletének biztosítására szolgáló dl S térfogatrész egységköltsége a (I06)-ból számítható. A y. határértéke lim X = y. 0 — k t í + S -—- , tehát d S (107) -k 0 + Sk\ A k' 0 differenciálhányados értékei a görbe mélypontjáig terjedő szakaszán negatív előjelűek. A k i t görbéből igen egyszerűen megszerkeszthető egy tetszőleges tározótérfogathoz tartozó y 0 (71. ábra). Húzzuk meg az iS'-hez tartozó 1 pontban a görbe érintőjét; ez, és az 1 ponton átmenő vízszintes kimetszik a k 0 tengelyből az S k' 0 értéket, és így a 2 pontból az érintővel párhuzamosan rajzolt egyenes az 1 pont függőlegeséből ugyanakkora met széket vág le, tehát a 3 pont alatti ordináta a keresett y. 0. A szerkesztésnek több ponton való
