Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)

84 MOSON

'Y

I EMIL A vízeróhasznosítás céljára rendelkezésre álló 31.520 hm

3 vízmennyiségből az öntözéssel közösen kétszeresen hasznosítható tömeg 1700 hm

3, míg a vízerő és a hajózás közös vízfogyasztása 450 hm

3. így tehát a vizsgált 40 éves időszakhoz hasonló évesoportban, az öntözés érdekében, az alapulvett feltételekkel összesen 1700 + 1325 = 3025 hm

3, a hajózási lehetőségek fokozására pedig 450 + 450 = 900 hm

3 vízmennyiség használódnék fel. A tározó tekintetében mértékadó közepes fogyasztás, azaz az abszolút teljesítőképesség : , (31.520 + 1.325 + 450) X Ю

6 m

3 _ f -—- == 26'40 m-vsec. 40 X 31-5 X 10

6 sec Ha továbbá figyelembevesszük, hogy a petrovabisztrai középvízhozam eszményi értékét a 48. ábra alapján már megállapítottuk, a relatív teljesítőképesség a vázolt fogyasztási feltételek esetében: „«-'- =

2

6'

4

0 = 0-74 <2, 35-65 A hozzátartozó hasznos térfogat, amint az előző fejezetben közöltem: . S = 640 hm

3. Ha visszapillantunk az 52. ábrára, vagy a XII. táblázatra, feltűnhet, hogy azok szerint az f

k = 26-40 m

3/sec nagyságú egyenletes fogyasztás csak 413 hm

3 befogadóképességet igényel, jóllehet a vízgazdálkodási terv alapjául felvett fogyasztás zöme is egyenletes, minthogy az egyenletes vízerőszükséglet az összesen, hasznosítható 31.520 + 1325 + 450 = 33.295 hm

3 vízmennyiségnek 94-6%-a, az időszakos és változó erősségű hajózó- és öntözővízfogyasztás pedig ugyanennek csak 5-4%-a. A fentiekben azonban nincs ellentmondás, ha felidézzük az 54. ábrával kapcsolatosan tett

1 észrevételt, hogy t. i. a vízhozameloszlással ellentétes jellegű fogyasztás tározótérszükséglete nagyobb mint az egyenletesé. Már pedig az öntözés ós hajózás igényei a hazai viszonyok között tipikusan ellentétes jellegű integrálgörbét eredményeznek, s így ezeknek a vízgazdálkodási érdekeknek a hatása a tározótérszükséglet megnövelésében lényegesen nagyobb súllyal esik latba, mint amekkora a vízmennyiségek nyers arányából következnék. VIII. A TAROZÁS GAZDASÁGOSSÁGA. t 1. A viszonylagos gazdaságosság jellemzésére alkalmas tényezők. A tározók gazdaságosságának jellemzésére többféle tényező megadása honosodott meg az idevonatkozó irodalomban. Minthogy valaniBly tározó létesítésével kapcsolatos kiadások zömét rendszerint a völgyzárógát költsége adja, tájékoztatásul szolgálhat a g át test térfogategységére eső hasznos tározótérfogat: (103) 3 s r w (nevezetlen szám), amelynek változása valamely tározási lehetőség domborzati és geológiai viszonyainak jellemzésére is szolgálhat. A 69. ábrán feltüntetett ß-görbe szélső értéke a viszonylagosan