Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)
HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 65 kisegítésére szolgál, mintha önmagában elégíti ki valamely fogyasztó szükségleteit. Hangsúlyoznunk kell azonban azt, hogy ez a tétel csak a gyakorlatban leggyakrabban előforduló fogyasztási viszonyokra általánosítható, s a normálistól erősen eltérő feltételek között már nem minden esetben tekinthető érvényesnek. A tétel egyszerű igazolása érdekében vegyünk egyenletes fogyasztást figyelembe, habár a továbbiakból önként következik majd, hogy ugyanilyen értelmű eredményre jutnánk akkor is, ha a fogyasztásnak kisebb mértékű hullámzását, sőt a vízhozameloszláshoz hasonló jelleg esetében a fogyasztásnak tetszőleges évi ingadozását tételeznők fel. Az 59. ábra felső grafikonja valamely alföldi folyószakaszon települt vízerőmű szelvényére vonatkozó vízhozamok idősorát tünteti fel a hegyvidéki mű tekintetében mértékadó tározási évben. Minthogy a mederbe vagy közvetlenül mellette települt kisesésű vízerőmű csak a duzzasztó által létesített vízlépcsőt hasznosítja, nyilvánvaló, hogy működése minden olyan időszakban szünetel, amikor az érkező vízhozam felülemelkedik azon a q l értéken, amelyhez a megengedett duzzasztási szintnek megfelelő természetes vízállás tartozik. Ennél kisebb vízhozamok esetében már van vízlépcső, s így vízerőhasznosítás is; a vízhozam csökkenésével pedig az erőmű teljesítménye mindaddig növekszik, ameddig a vízhozam le nem száll arra a q 2 értékre, amelynek a hozzátartozó vízlépcső-magassággal való szorzata maximum. 3 1 A vízhozam további csökkenésével azután az erőmű teljesítménye is alábbszáll. Az 59. ábra középső grafikonján kockázással jelölt 1 terület szemlélteti a kisesésű vízerőmű energiatermelését. Ha ezt valamely egyenletes fogyasztás ellátása céljából kívánjuk kiegészíteni, a pótlandó energia eloszlását és nagyságát a 2-jelű, függőlegesen vonalkázott területrészek szemléltetik. Minthogy ezt az energiamennyiséget egy kiszemelt hegyvidéki tározással kapcsolatos nagyesésű vízerőmű segítségével kívánjuk biztosítani, vízerőhasznosítási szempontból a feladat lényegében annak a tározó alatti folyószakasznak a megállapítása, amelyen az elérhető hasznos esés a vízgyűjtőterület mértékadó legkisebb évi vízmennyiségével (V) éppen a keresett 2-jelű terület E energiamennyiségét képviseli. Tegyük fel, hogy a tározó alatti völgyrészlet átlagos esése e °/ 0 0, az üzemvízcsatornáé pedig e 0°/ 0 0; akkor a kihasználandó folyószakasz hossza km-ben közelítőleg az 58. ábra. A vízhozameloszláshoz hasonló és vele ellentétes jellegű fogyasztások megkülönböztetése . Figure 58. Discrimination of consumptions similar or adverse to the distribution of run-off. (88) 367 E V (e - e 0) képletből számítható, ahol F az évi vízmennyiség m 3-ben, E a biztosítandó évi energiamennyiségnek kilowattórában kifejezett értéke, V meg a turbinák hatásfoka (a képlet közvetlenül 3 1 Első közelítésben eltekinthetünk a turbinák hatásfokának a vízemésztéssel össze függő változásától; vagy nagyszámú turbinaegységből álló erőművet feltételezhetünk. 4