Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)
HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 63 Az integrálgörbéknek százalékos alakban való — akár grafikus, akár analitikus — meghatározása akkor előnyös, ha többféle tározási lehetőséget vizsgálunk különböző jellegű fogyasztások esetében, mert így a középvízhozamtól független közvetlen összehasonlítás tehető. A különböző q> l t rf 2,.... rp„ tényezőkkel jellemzett vízhozameloszlásoknak, továbbá az 56/a ábrán megadott s v e 2 £n jellegű fogyasztásoknak százalékos integrálgörbéit az 56lb ábra tünteti fel. Ha tehát egy tetszőleges щ jellegű vízhozam és ejellegű fogyasztás esetében kell megállapítani a tározótérszükségletet, akkor csak a két görbesereg megfelelő görbéi között lévő legnagyobb különbséget kell lemérnünk, s a keresett tározótér: (86) S <?max V 100 Az ábrán fel nem tüntetett közbenső <p é s S értékekhez tartozó térfogat lineáris interpolálás útján számítható. Vegyünk szemügyre olyan hasonló fogyasztási jelleggörbéket, amelyek mindegyike egy számértékkel jellemezhető. Ilyenek lehetnek pl. az 56ja ábrán közölt t 2> tn görbék abban az esetben, ha mindegyiket ugyanaz a függvényalak fejezi ki — pl. mindegyik másodrendű parabola —, s az egyes görbéket egy-egy együtthatóval lehet egyértelműen jellemezni. Ilyen jellemzők lehetnek pl. az 56ja ábrán látható szimmetria esetében a t = T/2 és a t = 0 (< = T) időpontokhoz tartozó szélső értékek viszonyszámai: fi[772] 100 [772] 100 Az 561b ábrából megállapított С max Viszonylagos tározótérszükségletek kifejezhetők a (87) ímax = Ф («', <p) tarozasi ev 56. ábra. Különböző vízhozameloszlásoknak és különböző jellegű fogyasztásoknak az évi összeg százalékában kifejezett integrálgörbéi. Figure 56. Mass curves of different hydrographs and different consumption types expressed in the percentage of the annual totals. kétváltozós függvény alakjában, amelyet az 57. ábra szemléltet. Ilyen jellegű vizsgálatokra szükség lehet minden esetben, amikor városok és községek áramellátásának tarozással kapcsolatos vízerőművekből való fedezéséről van szó. Egyes esetek meghatározása céljából természetesen felesleges az integrálgörbék százalékos kifejezéseinek képzése, mert akár grafikus, akár analitikus eljárás alkalmazásával egyszerűbben is célt érhetünk. A fogyasztási jelleggörbéből az abszolút fogyasztás függvénye az i,\ q k f (í) — fk összefüggés alapján meghatározható, s ebből a fogyasztás integrálja közvetlenül felrakható, iletőleg számítható. 3 ' 3 0 Ennek a görbének a végpontja, az eddig elmondottak értelmében természetesen egybeesik a vlzhozamintegrálgörbe végpontjával, ami a következőképen is igazolható: fdt <7k fdt; mivel pedig Г \idt tehát \fdt q kT=V.
