Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)

HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDE

ifCÉK 47 esztendőre. A keresett eszményi középvízhozamot gyakorlatilag tehát a 100—150 éves középérték jellemzi. Kérdés, hogy az általában jóval rövidebb időtartamra kiterjedő vízrajzi adatanyagból (vízállásészlelések és a mederváltozásokat figyelembevevő vízhozamgörbék) megállapítható középértékek milyen mértékben különbözhetnek az eszményi középvízhozamtól, vagy legalább is annak gyakorlati értékétől? Kétségtelen, hogy az eltérést, nagyság és előjel szerint, a t többéves időtartamra számított n - qki 1 = 1 n középértékből közvetlenül megállapítani nem lehet.

2

4 Fejezzük ki azonban a középérték változását az idő függvényében, akkor az \qdt (63) °— = f{t) t függvényt ábrázoló hullámvonal alakulásából következtethetünk az eszményi középvízhozam legvalószínűbb értékére. Elegendő a görbének csak a kerek naptári évekhez tartozó pontjait számítani, azaz a n q,i (64) —ÍT"

= f'

[n

) függvény értékét az n = 1,2,3, n pontban meghatározni. A Visó petrovabisztrai szelvényére az átlagos középvízhozam változását kifejező görbe igen jellegzetes, csökkenő amplitúdójú hullámvonal, s így az eszményi középérték valószínű értéke az alsó és felső burkoló görbe közös aszimptotájaként igen jól megállapítható (48. ábra): Q

k = 35-65 m

3/sec. A vízrajzi viszonyok ismerete tekintetében a Visó 42 éves adatsorával kiváltságos helyet foglal el. A többi vizsgált hegyvidéki folyó egyetlen észlelési szelvényében sem tudtuk — még megközelítően sem — a vízhozamviszonyoknak olyan terjedelmű és egyúttal megbízható feltárását elvégezni, mint a Visón. Az alábbiakban kiszámítottuk, hogy az átlagos középvízhozam egyes legkedvezőtlenebb értékei hány százalékban különböznek a 35-65 m

3/sec-ban elfogadott eszményi középértéktől, azaz másszóval: mekkora hibát 2

4 Az n adatból számított középérték pontosságát szokásos az adatsorozat viszonylagos értékingadozásával jellemezni. Ha tehát a q

k

l évi középvízhozamokból álló adatsorozat legnagyobb értéke q

kM, a legkisebb pedig q

k

m, akkor az eszményi középérték megközelítésének mértékéül a s4íi Ящ-Яы n n különbség, vagy az n-tagú sorozat középértékének százalékos pontossága tekintetében a 100 — g*

M ~~ qkm Squi kifejezés vehető figyelembe. (Lásd: Dr. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR: A vízrajzi tanulmányok számítási és szerkesztési eljárásai. V. K. 1937/3 — 4. szám.) A megközelítésnek, illetve a pontosságnak fenti kifejezései azonban nem adnak utalást az eszményi közép valóságos, illetve valószínű értékére. Ennek meghatározása céljából a továbbiakban előadott grafikus eljáráshoz folyamodunk.