Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)

44 MOSON'YI EMIL a tározóteret akár számítással, akár grafijms integrálással közvetlenül megkaphatjuk. Vízrajzi adatok hiányában pedig a karakterisztikus integrálgörbe vehető figyelembe, s ennélfogva a tározótérszükséglet az (57'), illetve (57") összefüggésből, vagy a VIII., illetve X. táblázat, esetleg a 40., illetve 45. ábra grafikonjai segítségével számítható. Mivel a szóbanforgó függvények kis hajlású, cLZBiZ clZ egyeneshez közelálló görbéket fejeznek ki, a táblázatokban megadott számértékek közötti lineáris interpolálással is feltétlenül el lehet érni a vízrajzi adatfeldolgozásoknál általában megkívánható pontosságot. Az éves tározó mértékadó időszakának, illetve a karakterisztikus integrálgörbének felhasználhatósága tekintetében vizsgálataim szerint nagyjából a 40. ábrán jelölt határértékek vehetők alapul. Vagyis: ha qp = 0-4 0-5 0-6 0-7 0-8 0-9 1-0 akkor «' = 70-100 63-100 57-100 50—100 43-100 37-100 30-100% Ha viszont a kihasználási százalék kisebb a fent közölt értékeknél, akkor lehetséges — de nem bizonyos —, hogy az éves tározás tekintetében karakterisztikus időszaktól különböző másik száraz, sőt esetleg közepes jellegű esztendő mértékadó, mégpedig annak koraőszi, vagy késő téli hetei. Az évszakos tározó működésére jellemző, hogy többnyire teljesen telt állapotban van, és csak ritkán ürül ki részben vagy egészben. Minthogy előre nem tudjuk, hogy mikor következik be olyan időszak, amelyben a természetes vízhozam rövidebb-hosszabb ideig a fogyasztott üzemvízmennyiség alá süllyed, a tározót üzembehelyezése után meg kell tölteni és így kell tartani mindaddig, amíg a vízviszonyok megengedik. Csapadékdús esztendőkben, sőt a közepes esztendők legnagyobb részében is telt a tározó, csupán azokban az években és évszakokban ürül ki részben, amelyekben a természetes vízhozam az üzemvízmennyiség alá csökken, s csak a vízben legszegényebb, — a mértékadó esztendőhöz hasonló — években ürül ki teljesen. Különben mindez vonatkozik az éves tározóra is, csupán ennél a medence működése, azaz teltségi állapotának változása hosszabb időszakra terjed ki. Az évszakos tározó működését egy mértékadó esztendőben a 46. ábra szemlélteti. A tározási év kezdetén természetesen vízzel telt a medence; s mindaddig az is marad, amíg a természetes vízhozam le nem csökken az üzemvízmennyiség q

tt értékéig, azaz a t

a időpontig. Ettől kezdve a következő tavaszi árhullám megjelenéséig, azaz t

a és T között, a tározott vízmennyiség csökken, s a (hasznos) tározótér a T időpontban teljesen kiürül. Ha az ábrán abscissatengelynek a t

2 egyenest vesszük, akkor az 1 görbe a vizsgált idő. 46. ábra. Évszakos tározó vízgazdálkodása száraz esztendőben egyenletes fogyasztás esetében. Figure 46. Operation of a seasonal reservoir in dry years in case of uniform consumption.