Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - VI. Víziügyek a dunai államokban

CSEHSZLOVÁKIA 227 Egyesek attól tartanak, hogy a Duna —Odera-csatorna részére nem lesz elegendő víz. A hajózócsatorna vízszükséglete a következő tételekből tevődik össze: 1. A csatorna első megtöltéséhez szükséges vízmennyiségből (35 millió m

3), 2. a zsilipeken való átkeléshez szükséges üzemvízmennyiségből (esetenkint. 25.000 m

3), és •i. párolgási és szivárgási veszteségekből (évi 50 millió m

3). A hajózási üzem alatt a víz a felső bögékből fokozatosan az alsó bögékbe kerül és ezáltal itt vízszintemelkedést, később pedig elöntéseket okozna. Ezt elkerülendő, az üzemvizet a felsőbb bögékbe állandóan visszaemelnék. A csatorna megtöltését a folyók magas vízállása idején végeznék; a hajózsilipek üzeméhez szükséges vizet a kisvizek idején a tárolómedencék biztosítják, de a vízszükségletet a zsilipeknél létesítendő átemelőtelepek közbeiktatásával a legkisebb mértékre csökkentik. Azt, hogy a hajózási üzem vízszükséglete a folyókból a csatornába szivattyúzott, és a hajózsilipeknél továbbemelt vízzel fedezendő-e, avagy a szükséges víz beszerzését inkább tárolómedencék létesítésével biztosítják, a vízbeszerzés költségeinek nagysága dönti el. A kérdés a szállítási költségek alakulásában elsőrendű szerepet játszik, és ezért a vízbeszerzés módozatának megválasztására a legnagyobb figyelmet fordítják. A tengerpart nélküli Csehszlovákia már a múltban is egészen rendkívüli áldozatokat hozott víziútjainak kiépítéséért, és a cseh közvélemény állandóan élénken foglalkozik a víziközlekedés kérdéseivel. Csehszlovákia hajóparkja 1938-ban 541 egységből állt összesen 270.000 tonna teherbíróképességgel. (Ebből a Dunára 167 egység jutott 90.000 tonnával.) Hajóépítésre 1918—38 között 110 millió forintot fordítottak, míg a kikötőkbe 150 millió forintot fektettek. Víziforgalmuk igen jelentős: a moldva—elbai víziút jelenlegi évi teljesítménye 2,7 millió tonna, a dunai víziúté 0,7, az oderai víziúté 3,0 millió tonna, tehát összesen évi 6,4 millió tonna. (A német víziutak évi teljesítménye a háború előtt 83 millió tonna volt, a magyaroké — 1938-ban — 3,1 millió tonna.) Az ország határain túl megoldásra váró feladat a csehszlovák víziutak csatlakoztatása az Oderához és a Dunához, a szabad hajózás biztosítása a Keleti-, Északi- és Fekete-tengerhez, a Vaskapu és a pozsony —komáromi Dunaszakasz hajózóviszonyainak megjavítása, az Elba és az Odera nemzetközi szakaszának szabályozása, és végül kikötők és rakodók létesítése a nagy nemzetközi folyókon: az Elbán, a Dunán és az Oderán. Hogy a tervbevett feladatokat kedvezően megoldhassák, a szerző javasolja, hogy valamennyi vízépítési ügy az újonnan létesített műszaki (építésügyi) minisztérium hatáskörébe tartozzék, központosítsák a víziügyek intézését, mélyítsék ki a vízügyi hivatalok, a tervhivatal és az energiagazdálkodási központ közötti együttműködést, biztosítsák a földreform végrehajtása során a völgyzárógátak és a víziutak részére szükséges területeket, végül gondoskodjanak a nagy vízimunkákhoz szükséges személyzetről és anyagi erőforrásokról. Csehily Géza. S É M ET0R8ZÁG. A német víziutak a háború után. D. ('. 386 (43) A LA NAVIGATION DU It H IN" a németországi Szövetséges Ellenőrző Hatóság szállításvezetőségének víziútbizottsága (Inland Waterway Committee) által szerkesztett térképet közöl a belvízi utak 1948. január 1-i állapotáról, amelyhez dr. Kerhuel Xavér fűz tömör összefoglaló leírást.

1 A francia folyóirat engedélyével bemutatjuk (némileg tökéletesítve) ezt az áttekintő térképet, és az alábbiakban ismertetjük az érdekes beszámolót. Az elmúlt háború végén a visszavonuló német hadsereg esztelen romboló dühének saját hazája víziútjai is áldozatul estek, és a háború előtti 7654 km hosszú víziúthálózatból 7464 km (97,5%) használhatatlanná vált. A víziutakat a 160 km összes hosszúságban felrobbantott 1 X. Kerhuel: Situation des voies navigables en Allemagne. La Navigation du Rhin, 1948. évi 4. szám. 145. old. Strasbourg.