Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - V. Kisebb közlemények
IÁSZLÓFFY: A TKANSH ELVÉT CSATORNA 217 MuThouse-tól a Huning-csatornán mennek fel Baselig. Basel víziforgalma 1913-ban 100.000 t, 1927-hon 740.000 t, a nagyon kedvezőtlen vízjárású 1928as évben, mikor a forgalom 95%ban a csatornákra szorult, 427.000 t, 1930ban 1,1 millió t (ebből 462.000 t a Rajnán) és 1938-Ъап mái 2,9 millió t, míg Budapesté ugyanakkor 1,1 millió tonna. A forgalom további emelkedése is várható, mert a francia víziót fejlesztési programúiba mind a régi Rajna — Saône — Rhőne-vonal teljesítőképességének fokozása, mind az elszászi csatorna építésének folytatása fel van véve. Az utóbbinak második, Oltmarsheim-i lépcsője (4x48.000 Le, évi 960 millió kWóra) máris a megvalósulás útján л ап. 1947 nyarán a francia kormány kimondta az előmunkálatokra a sürgősséget, ós így remélhető, hogy 4 — 5 év múlva az összesen 111 km-hosszú elszászi nagycsatornából 22 km lesz készen. A Basel- és a Boden-tó közötti 170 km-es Rajnaszakasz ( '. ábra) 152 m-es esése és rendkívül kiegyenlített vízjárása miatt elsősorban vízerőkihasználásra kínálkozik, bár szakaszonkint ma is van rajta hajózás (főkép turistaforgalom). Míg az 1898-ban épült első erőművel kapcsolatban ( Rheinfelden) még nem gondoltak a hajózásra, a további vízlépcsők kihasználása már a víziforgalom igényeinek figyelembevételével történt. Az 1913-ban készült első átfogó terv 1500 t-s hajók közlekedésére alkalmas zsilipeket, és a szakasz teljes kihasználására 13 vízlépcsőt irányzott elő, amelyek közül az A a-re torkolatán aluli 7 lépcső érinti a Translielvót víziutat. Megépültek, de hajózási célból kiegészítésre szorulnak (alulról felfelé haladva): Angst Wyhlen (1912, 30.000 Le), Rheinfelden (1898, 32.000 Le), Ryburg-Schuörstadt (1927, 140.000 Le), Laufenburg (1914, 84.000 Le), Albbruck-Dogem (80.000 Le); még hátra van a Birsfelden-i (60.000 Le) és a Säckingen-i (58.000 Le) lépcső kiépítése. 1. ábra. A Rajna Basel ós Strasbourg közti szakasza a tervezett Elszászi hajózócsatornánál. A Rhône felől nézve a kérdést, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a hatalmas víziút a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötőjéhez, Marseillehez vezet, ós egyrészt összeköttetést teremt Észak-Afrika termékeny partvidékével, másrészt a távolkeleti főforgalmi útvonalba torkollik. Mai állapotában a Rhône szabályozása ellenére sem bonyolít le geopolitikai jelentőségének megfelelő forgalmat. A francia vízerőhasznosítási programm azonban döntő fordulatot jelent a Rhône életében. Az 1933-ban megalakult Compagnie Nationale du Rhône programmján szereplő erőművek évi termelése mintegy 13 milliárd kWóra, és erre az energiamennyiségre a szénhiánnyal küzdő országnak nagy szüksége lesz. A Lyon feletti, Genfig 210 km hosszú, ú. n. FelsőRhône-on most helyezték üzembe a Génissiat erőmű első egységeit. A völgyzárógát duzzasztása 23 km-re hat vissza, és a legnehezebb, km-kint 3 m esésű szakaszon máris megteremtette a hajózás lehetőségét, bár magán a 69 m-es lépcsőn nem tudnak átkelni a hajók, és még az sincs eldöntve, hogy zsiliplépcső, vagy hajóemelö épül-e majd. (A gáttal kapcsolatban épül meg Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb erőműve: 5x90.000 Le, évi 1,7 milliárd kWóra termeléssel.) Folynak már a munkálatok a 10km-rel lejjebb fekvő Seyssel-i lépcsőnél is (7,5 m). Lyonnál egy a várost megkerülő 4-lépcsős csatornán juthatnak majd az Alsó-Rhóneról érkező hajók Jonsig. A régebbi keletű .Jans Л duzzasztómű és Seyssel között még 7 lépcsőt kell építeni, és összesen mintegy 60 km hosszúságban oldalcsatornára van szükség. Génissiat-n felül viszont egy kisebb lépcső megépítése, ill. két, már svájci területen lévő műnek hajózsilippel való kiegészítése van hátra. De, hogy Génissiat megépítésével az akadályok nagyobb része már le van győzve, az kiderül abból, hogy Lyon és Genf között mindössze 217 m a szintkülönbség; a még kiépítendő lépcsők tehát átlag csak 10 méteresek.
