Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - IV. Dr. Kreybig Lajos: Adatok Magyarország vízviszonyainak rendezéséhez növénytermesztési szempontból
ADATOK MAGYARORSZÁG VÍZVISZONYAINAK RENDEZÉSÉHEZ NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZEMPONTBÓL. Irta: Dr. techn. KREYBIG LAJOS egyetemi m. tanár. D. C. 631.4 : 626.8 (439.1) Mezőgazdasági termelésünk sikerének egyik alapvetően fontos feltétele az ország vízviszonyainak, talajaink és a növénytermesztés követelményei szerint való okszerű szabályozása és rendezése. Szélsőséges éghajlatunk és rendkívül változó talajadottságaink a vízrendezéssel foglalkozó szakköreinket a legnehezebb feladatok elé állítják. A hirtelen hóolvadásokból, majd az időnkint tartós esőzésekből származó, sokszor hatalmas víztömegek sajnos igen nagy területeken nem maradnak helyhez kötve. Tekintélyes hányaduk a felületen lefolyik, miáltal a növényzet vízellátási lehetőségei csökkennek. Ugyanakkor a térszín mélyebben fekvő részein felgyülemlő víz hatalmas károkat okozhal. Sajátos éghajlatunkon az ősztől tavaszig terjedő időszakban kell talajainknak azt a vízmennyiséget felvenniök és tárolniok, amelyet a következő termelési időszakban az akkor hulló, rendszerint kevés csapadék kiegészítésére a növényzet szükségei. Minél kevesebb vizet tárol valamely talaj az ősz—-tavasz közötti időszakban, annál inkább szenvedi meg ott a termelés az aszályt, és minél több a lefolyási veszteség, annál nagyobb ott az aszály —, más helyeken pedig a belvízkár. Alföldünkön az évi átlagos csapadékmennyiség 500—600 mm. Ez a mennyiség bőségesen elegendő volna nagy termések előállítására, ha kellő elosztásban kerülne a földre és megfelelően raktározódna benne. A szabad vízfelület évi el párolgása nálunk 800—-900 mm között van, tehát mintegy 300 mm-rel több, mint az évi csapadékmennyiség. Bár ez a körülmény részben magyarázatul szolgálhat arra, hogy aszályról beszéljünk, a szárazság igazi oka mégis az, hogy a vízzel nem úgy gazdálkodunk, mint ahogy természeti adottságaink figyelembevételével gazdálkodnunk kellene. Természetadta csapadékmennyiségeink a térszíni helyzettől, az időjárástól, a talajok adottságaitól és tulajdonságaitól, a termesztett növények vízigényétől, továbbá a növénytermesztés módjaitól függően rendkívül változóan érvényesülhetnek a mezőgazdaságban. Ez az oka annak, hogy sokszor ugyanabban az évben hazánk különböző tájain, közvetlenül szomszédos területeken is, egyik helyen aszály, a másikon pedig fölös víz okozta károk állhatnak elő. A szárazság tehát nálunk nem általános jellegű baj, mert vannak talajaink, amelyeken ugyanolyan körülmények közt soha sincs katasztrofális szárazság okozta kár. Minden gazda tudja, hogy a kevés csapadék még nem jelent feltétlenül rossz termést, de tudja azt is, hogy a sok csapadék nemcsak nem jelent jó termést, hanem sokszor súlyos károkat is okozhat. Éppen ezért hazai talaj- és időjárási viszonyaink között mind az öntözés, mind a belvízrendezés, bár roppant hatásos, nagyon kétélű fegyver is lehet. A hozzáértő kézben egyaránt áldás, de meg nem felelő alkalmazás esetén mindkettő átokká válhatik. Ott, ahol valóban szakszerűen alkalmazzák őket, rendkívül hasznosak.
