Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - III. Hock Károly: Vízerőink gazdaságossága

190 HOCK KÁROLY A Tiszán Szegednél létesíthető erőmű termelési költségeit szemléltető 2. ábra ezeknek a költségadatoknak felhasználásával készült. Itt az átlagos évben nyerhető energia mennyisége a kiépítés függvényeként van felrakva. Mivel a Tisza csatornázásának, és így a duzzasztómű létesítésének is, elsősorban az öntözővíz biztosítása, illetve tárolása a célja, figyelembe kellett venni, hogy az öntözésre felhasznált vízmennyiség miatt az 1931—1940. évi időszak alapján számított vízmennyiség és ezzel együtt a vízerőművön termelhető évi energia mennyisége is csökkenni fog. Ezért a vízrajzi adatokból kapott évi átlagos energiamennyiséget 4,5 millió kWórával csökkentettük, és az ábrán ezt a csökkentett energiamennyiséget tüntettük fel. Ugyanezen az ábrán látszik a kiépítés mértékének megfelelően a vízerőmű fenti módon számítottévi költségének görbéje, amely az egyenestől kismértékben eltér, mert több egység kiépítésénél az egy egységre jutó költség valamivel csökken. A teljesítményből és évi költségből kiszámított egységár görbéje szintén fel van tüntetve. A grafikon adatait számszerűen az I. táblázat tartalmazza. Az évi költség adatait a táblázatban foglalt részletezés szerint a következő módon számítottam ki. A 2. rovatban feltüntettem az egyes kiépítési fokozatoknak megfelelően a vízerőmű teljes építési költségét, a 3. rovatban pedig az összes gépi berendezések költségét. A kiszámításnál természetesen figyelembevettem a több egység kiépítése esetén elérhető olcsóbbodást. Mégpedig a második 100 m

3-es egység költségét az első költségének 90%-ára, a harmadik és a további egységek költségét pedig az első költségének 80%-ára vettem. A 4. rovatban a teljes építési költség 5%-a kamat és törlesztés fejében van kimutatva. Fenntartásra, üzemi költségre és megújításra a gépi berendezés költségének a kiépítés mértékétől függően 9—6%-át vettem fel. Az így kapott két érték összege adta a 2. ábrán feltüntetett évi költséget. Ezt a költséget az öntözés vízszükségletének leszámításával nyerhető energiamennyiséggel osztva, a kapott egységár azt mutatja, hogy 500 m

3/sec-os kiépítés esetén érjük el a legkedvezőbb egységárat, kilowattóránkint 13,8 fillért. Ez az egységár, véleményem szerint, olyan kedvező, hogy a vízerőmű megépítését teljes mértékben megokolja. Megítélésem szerint ugyanis Magyarországnak ezen az energiában szegény részén kb. 13—15 fillér egységárig mindenképen érdemes vízerőmüvet é-píteni. Ha a vízerőmű építését 15 fillér/kWó alapulvételével tervezzük, 600 m

3/sec-os kiépítés adódik. Mivel a 182 napos (50%-os) tartósságnak 700 m

3-es kiépítés £T 1 Kiépítés mértéke Degree of development 2. ábra. A Tiszán Szegednél létesítendő vízerőmű költségadatai különböző kiépítési fok esetén. Fig. 2. Construction costs of the hydroelectric plant planned on the Tisza at Szeged, with regard to different degree of development.