Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - II. Dr. Mosonyi Emil: Magyarország vizeiről
178 DB . MOSONYI EMIL 4. Magyarország legkedvezőbb vízerőlehetőségei. A fent kimutatott évi 7,3 milliárd kWó elméleti energiamennyiség természetesen csak részben hasznosítható. A veszteségek a vízerőhasznosítás hazai körülményeinek megfelelően a következőképen csoportosíthatók: 1. Települési vagy egyéb viszonyok miatt ki nem használható folyószakaszok energiakészletei. 2. Az üzemvízcsatorna esésének megfelelő, vagy folyócsatornázás esetében a duzzasztási görbék emelkedésének megfelelő veszteség. 3. Síkföldi, kisesésű vízfolyások vízerejének hasznosításánál a legnagyobb veszteség abból adódik, hogy a duzzasztási magasság korlátozott, illetve rögzített volta miatt a vízhozam növekedésével a hasznosítható esés csökken, és elméletileg a vízhasznosítás lehetősége megszűnik, illetve szünetel minden olyan időszakban, amikor a vízhozam eléri vagy meghaladja azt az értéket, amelyhez tartozó természetes vízállás megegyezik a megadott duzzasztási magassággal. Gyakorlatilag azonban kisebb vízhozamok esetében is — amikor az esés már igen kicsiny — megszűnik az energiatermelés. 4. Végül az energiaátalakítás vesztesége, amely a turbinára és generátorra együttesen és átlagosan mintegy 25%-nak vehető. A veszteség pontos megállapítása érdekében még igen sok számítási munkát kell elvégeznünk. De már eddigi közelítő vizsgálataim alapján az 50%-os tartósságú vízhozamok figyelembevételével termelhető energiamennyiség évi átlagát, azaz a — 7,3 milliárd kWó elméleti energiamennyiségnek megfelelő — műszakilag hasznosítható energiát 2,0 milliárd kWó-r a becsülöm. Ezt a mennyiséget természetesen úgy kell tekinteni, mint a hasznosításnak a műszaki tudományok és gyakorlat mai állása mellett elérhető határértékét. Az 5. ábra egy dunai duzzasztóművel kapcsolatos vízerőhasznosítás teljesítőképességének változását szemlélteti különböző mértékű kiépítés, azaz különböző mennyiségű =620 m 5. ábra. A Dunán Paksnál létesíthető vízerőmű hidrológiai és teljesítményadatai. Karikában a különböző kiépítési vízmennyiség esetén termelhető évi energiamennyiség millió kWó-ban. Fig. 5. Hydrological and production data of the hydroelectric plant planned on the Danube at Paks. 1 Average duration curve of gage level (1931—1940) ; 2 ~ Average duration curve of discharge ; 3 = Average duration curve of useful head ; 4 - Capacity curve ; 5 = Backed water level. Encircled the annual energy production in case of different degree of development, in millions of kWh .
