Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - II. Dr. Mosonyi Emil: Magyarország vizeiről
MAGYARORSZÁG VÍZEROI 163 A fejlődés azonban abban az irányban is bekövetkezett, hogy ma már olyan számítási módok és építési eljárások állanak rendelkezésünkre, amelyek révén egyes, régebben még áthidalhatatlannak látszó feladatok is biztonságosan megoldhatók. Gondoljunk csak például a 70—100 m-es és még magasabb völgyzárógátakra, továbbá a nagy keresztmetszetű és többszáz méteres nyomócsövekre, a nagy folyami duzzasztókra ёз erőművekre, a másodpercenkint többszáz köbméter nyelőképességű hatalmas turbinaegységekre, 1 a megfelelő — 25.000 kW-ot is meghaladó — nagyteljesítményű és egyben kis fordulatszámú és nagy pólusszámú, függőleges tengelyű generátorokra, vagy a 300—400 kV feszültségű távvezetékekre, stb. 5. A vízerőhasznosítás és egyéb vízgazdálkodási tervek összekapcsolása révén az energiatermelés gazdaságossága fokozható. Azoknak a vízi műtárgyaknak a költségei, amelyek egyidejűleg más vízgazdálkodási érdekeket is — öntözés, hajózás, árvízcsökkentés, ivóvízellátás — szolgálnak, csak részben terhelik a vízerőművön termelt energiát. 6. Az energiaszolgáltatás biztonsága is megkívánja, hogy egy ország vagy körzet energiaellátása különféle energiahordozókra alapított erőművekből történjék. Ezt a szempontot számos állam felismerte, és főképen ezért fokozza vízerőinek kihasználását. Ennek a különben igen fontos energiagazdasági kérdésnek a tárgyalása már messze vezetne kitűzött célomtól, ezért e helyen utalok Gregor Aladár ,,Teendők villamosenergiaellátásunk újjászervezése terén" című tanulmányára. 2 A fentemlített szempontok érvényesülésének igazolására alább néhány igen jellemző tervet és adatot sorolok fel, kiemelve a kisesésű vízerőhasznosítást, ami elsősorban nyújt összehasonlítási alapot a magyar lehetőségek értékelése tekintetében. Közismert, hogy a Szovjetúnió milyen nagy súlyt vet vízerőinek kihasználására. A Szovjetúnió területén ugyan jobbára közepes esések (15—50 m) kihasználására vannak kedvező lehetőségek, de ismerünk egy, az utóbbi évtizedben épült igen nagyteljesítményű kisesésű művet is. (Svir alsó erőmű, épült 1929—34. években, esése 12,4 m, teljesítménye 115.000 kW, évi energiatermelése 550 millió kWó.) A hatalmas szén- és olajkinccsel rendelkező Északamerikai Egyesült Államok, a közelmúltban dolgozott ki számos újabb vízerőhasznosítási tervet. Közülük kettő nagyszabású folyócsatornázási munkálatokkal kapcsolatos: 1. a Szt. Lórinc-folyó csatornázása (Kanadával közösen létesítendő művek); 2. a Missouri-jolyá csatornázása és a völgy rendezése, ugyanolyan átfogó, és nemcsak a vízgazdasági, hanem egyéb szempontokra is kiterjedő keretterv, mint amilyen a Tennessee-völgy rendezésére készült és már meg is valósult. Amíg a Tennessee-völgy rendezése Magyarország területénél csak valamivel nagyobb vízgyűjtőre (105.000 km 2) terjed ki és 4,5 millió lakost érint, addig a Missouri-völgyi munkálatok több mint 1 millió km 2 kiterjedésű vízgyűjtőre vonatkoznak, amelyben 7 millió ember él. Mind a Tennessee, mind a Missouri-völgy vízgazdasági fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a vízerőhasznosítás. 1 Rajna, Ryburg—Schwörstadt-vízerömü: 4 db. Kaplan turbina egyenkint 314 m 3/sec max. emésztőképességgel és 40.000 LE teljesítménnyel. 2 Elektrotechnika, 1947. évi 3. szám. 11*