Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - V. Viziügyek a dunai államokban

VIZIÜGYEK A DUNAI ÁLLAMOKBAN. AUSZTRIA. A kultúrmérnöki szolgálat Ausztriában. D. C. 626.8 : 35 (436). Az osztrák vízépítési hivatalok mérnökei országos értekezleten vitatták meg az újjáalakuló országban természetszerűen felmerülő számos alapvető problémájukat

1 A napirendre tűzött kérdések legtöbbje elvi jelentőségű és így bennünket is közelről érint. 1. A kultúrmérnöki szolgálat, szervezete és viszonya a műszaki igazgatás többi ágához. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a vízügyek Ausztriában legfelső fokon két minisztérium között oszlanak meg. A földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak: a 9. ügyosztályba az árvízvédelem ós az ipari vízhasználatok; a 10. ügyosztályba a mederrendezések és lecsapolás, ill. alagcsövezés, az öntözés, a mezőgazdasági szennyvízhasznosítás, tógazdaságok; engedélyezések ós államsegélyek, kiviteli munkák ellenőrzése és átvétele ; kultúrtechnikai szakoktatás és kísérletügy; a 11. ügyosztályba : vízmosások; a 12. ügyosztályba: vízrajzi ügyek és vízépítési laboratórium. A kereskedelem- és újjáépítésügyi minisztérium 8. ügyosztálya foglalkozik a Duna szabályozási ós vízrajzi ügyeivel, a határfolyókkal és a vízierők kihasználásával, míg a 9. ügyosztályba tartoznak a vízvezetéki és csatornázási ügyek. Maguknak a vízi munkálatoknak a végrehajtásáról — a Duna kivételével — az államszövetséget alkotó 9 tartomány (Land) mindegyike maga gondoskodik. Ennek folytán minden tartományban — a természeti adottságoknak és a helyi körülményeknek megfelelően — másként alakult a vízügyi szolgálat szervezete. Hol az építőtechnikai feladatokat egyesítő építési igazgatóság (Landesbaudirektion, Bauamt) egyik osztálya intézi a vízügyeket a szükség szerinti csoportokkal (pl. Alsó-Ausztriában öt: a) folyószabályozás, b) talajjavítás, c) vízellátás és csatornázás, d) hajózás és vízikönyvi nyilvántartás, e) vízrajz, vagy pl. a tartományi rangban lévő Bécsben a mélyépítési csoport vízépítési és vízvezeték-csatornázási alosztálya), hol pedig megoszlik a munkakör a földművelésügyi és az építésügyi igazgatás között (pl. Salzburg, Tirol, Voralberg), amikoris a talajjavítási kérdéseket kiemelték a szorosanvett műszaki feladatok közül. A németek a megszállás idején az egységes vízgazdálkodás érdekében a vízrendszert követő (tehát a politikai beosztástól független), különálló vízügyi igazgatást szerveztek (Wasserwirtschaftsamt), ami az 1938. évi helyzet elvben elrendelt visszaállítása során nehézségeket okozott. Fokozta még ezeket a személyzeti veszteségekből eredő mérnökhiány, továbbá a vízimórnökök közötti, a kétféle képesítésből eredő ellentét. (A műegyetem általános mérnökei állanak szemben a mezőgazdasági főiskolán (Hochschule f. Bodenkultur) végzett kultúrmérnökökkel.) A vízügyi igazgatás, de különösen a kultúrmérnöki feladatok intézése erősen nélkülözi tehát az egységet, ami természetesen rendkívül hátrányos. Az értekezlet az említett nehézségek miatt nem jutott végleges eredményekre, de mégis tisztázott bizonyos alapelveket. Valamennyi tartomány képviselője megegyezett abban, hogy a vízügyi igazgatást egységesíteni kell. A többség azt kívánta, hogy ez, a végrehajtás műszaki jellegére tekintettel, az építésügyi hivatalok keretében történjék, de ugyanakkor szükségesnek látják, hogy a 90%-ban agrár1 Dr. Ing. B. Ramsauer: Bericht über die 1. Tagung der mit dem kulturtechnischen Wasserbaudienst betrauten Ämter Österreichs (1. Österreichischer Kulturbauamtertag) in Strasswalchen, Land Salzburg, 12—15. Juni 1946. — Bundesministerium f. Land- und Forstwirtschaft, Abt. 10. Wien, 1946. — 164 old.