Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - I. Trummer Árpád: A magyar hajózás és mezőgazdaság kölcsönös vonatkozásai

12 TR UMMER ÁRPÁD mennyiség évenkint 8—10 millió métermázsa s ennek 25—30 százalékra becsülhető része juthatna el víziúton a budapesti piacra. Ma a viziúton Budapestre szállított élelmiszermennyiség alig egy millió métermázsa. A Duna—Tisza-közötti víziút megnyitása és az öntözések elterjedése ezt a mennyiséget már kezdetben is kétszeresére fogja emelni, a Duna—Tisza-közének várható kulturális fejlődése pedig a jelzett mennyiség további növekedését fogja meghozni. A magyar gazdasági élet továbbfejlesztése és mezőgazdaságunk termelési rendjének átalakítása a legközelebbi időszak elkerülhetetlen feladata. Nemcsak azért, mert a mezőgazdaság mai rendje a demokratikus kormányrendszer által végrehajtott korszakhatároló földreform ellenére sem fogja kielégíteni tudni a jövő évtizedekben megszaporodó lakosságunk életszükségletét. Többtermelés nélkül mezőgazdasági ellátottságunk már egy-két évtized múlva meg fog szűnni, külföldi kivitelre pedig nem is gondolhatunk. Többet és jobbat kell termelnünk, ha a népek versenyében tartani akarjuk helyünket. Ennek a kettős törekvésnek egyik biztos módja: az öntözéses gazdálkodás széleskörű bevezetése; a másik pedig a minőségi termelés erős fokozása. Utóbbira is nagy szükségünk van, hiszen az öntözéses gazdálkodást az erre szükséges élővíz korlátozott mennyisége és egyéb műszaki okok miatt nem lehet hazánk egész területén bevezetnünk. Az említett kettős törekvés az újrendszerű és mindinkább üzemszerűbbé átalakuló mezőgazdasági termeléssel egész gazdasági életünkre is átalakító hatással lesz. Élénkebb, fogyasztóképesebb és tőkeerősebb mezőgazdaságunk föltétlenül követelni fogja a mai közlekedési lehetőségek erőteljes fokozását. Ezek sorában és nem utolsó sorban, a jövő egyre jobban fogja sürgetni a magyar víziközlekedés fejlesztését és korszerűsítését, amit közgazdasági életünk éppen olyan szükséges és természetes dolognak fog találni, mint az utóbbi évtizedekben közúti hálózatunk korszerűsítését, amelyet a gazdasági élet fejlődése miatt eléggé gyors ütemben kezdtünk megvalósítani. Az utóbbi években egyes mezőgazdasági érdekképviseletek részéről víziútjaink és a folyami hajózás fejlesztése érdekében bizonyos kezdeményezést tapasztalhattunk. Ez is közrejátszhatott abban, hogy egyes vízügyi kérdések (belvízrendezés, folyószabályozás) megoldása tekintetében kedvezőbb légkör támadt, mint amilyen egy-két évtized előtt volt. Nagyon fontos gazdasági követelmény a három fő közlekedési ágazat (közút, vasút és víziút) együttműködésének biztosítása, mely magával hozná a legjobban elmaradt víziközlekedés fejlesztését. Mezőgazdaságunk közvetlen érdekein messze túlérő nemzeti gondolatot képvisel víziút-hálózatunk korszerű fejlesztése és a közlekedési ágazatok együttműködéséní к megteremtése, s ezeket mint egy-egy fontos részletet kell beillesztenünk az újjáépítést és a nemzeti föllendülést szolgáló törekvés* kbe.