Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

HEGYVI DÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 87 b) Az öntözés vízszükséglete. A vízerőhasznosítás legtöbbnyire megszakításnélküli, tehát állandó fogyasztásával ellentétben az öntözövízszükséglet mindig időszakos jellegű. Ezenfelül az egyes évek öntözési időszakában igényelt vízmennyiség is — minthogy elsősorban a csapadék járásával van összefüggésben — igen változó. A hazai szélsőségesen ingadozó csapadékviszonyok esetében tehát leghelyesebb az öntözővízszükségletet a száraz esztendőkre vonatkoztatni, mert közepes vagy nedves esztendőkben egyes haszonnövényeink a csapadékon felül egyálta­lában nem, vagy legalább is lényegesen kevesebb vizet igényelnek, mint a száraz és meleg években. A különböző növényfajták tenyészideje, s ezzel együtt az öntözési időszak kez­dete és tartama is eltérő. A szükséges öntözővíz mennyisége NÉMETH ENDRE műegyetemi tanár szerint a következő körülményektől függ: l s a) Éghajlati tényezők, azaz a csapa­dék nagysága és eloszlása, a hőmérséklet , a levegő páratartalma, szélviszonyok. b) A talaj és az altalaj fizikai és kémiai tulajdonságai. e) A termelt növények vízigénye és a termeivények változatossága. Természetesen ezek a tényezők az öntözővízszükségletnek nemcsak nagysá­gát, hanem eloszlását is meghatározzák. Ugyano'yan éghajlati és talajviszonyok esetén a vízszükséglet eloszlása csupán a választott növényfajtától függ, és a 11. ábrának megfelelően igen különböző lehet. Az 1, 2, és 3 jelű görbével jellemzett növényfajták különböző időpontban igénylik az öntözővíz csúcsértékét. Valamely nagyobbkiterjedésű öntözőrendszerben a különböző igényű növényfajtáknak alkalmas megválasztása és megfelelő mennyiségben való termesztése révén elérhető, hogy a vízszükséglet ingadozása elsimul, vagyis a vízellátás gyakorlati értelemben egyen­lete snek tekinthető. A hazai viszonyok között az öntözési időszak leghosszabb terjedelmének az ápr. 15 és szept. 16 közti 153 napos időtartamot lehet számításba venni. Megemlíthetjük, hogy a Tiszántúl öntözőrendszereinek méretezésével kapcsolatban alapulvetr. érték kat. holdankint 0'22 l/sec átlagos és egyenletesnek feltételezett öntözővíz­mennyiség volt, amit NÉMETH ENDRE vizsgálatai szerint, a szóbanforgó tiszántúli talajok mintegy 25%-ra becsülhető szivárgási veszteségei miatt, a tiszai vízkivételi helyeknél 0'29 l/sec kat. hold (0'22/0'75) értékben célszerű felvenni. 1 9 Ez az érték szolgált a 200.000 kat. hold kiterjedésű tiszai nagy öntözőrendszer méretezésének alapjául is. Az öntözövízszükséglet fedezésére a helyi körülmények folytán háromféle lehetőség kínálkozhatik, a szerint, hogy 1. a teljes öntözővízmennyiség biztosítható valamely folyó természetes vízhozamából; 1 9 NÉMETH ENDRE : A korszerű mezőgazdaság vízi feladatai. 83. old. 1 Я NÉMETH ENDRE : Az öntözés előfeltételei és lehetőségei. Lásd a 4. jegyzetet. 11. ábra. Különböző növényfajták öntözővíz­szükségletének jelleggörbéi a száraz esztendő öntözési időszakában. Fig. 11. Characteristic curves of irrigation water needed by various plants in the irrigation period of arid years.

Next

/
Thumbnails
Contents